Az egyetem munkatársai által az Acta Obstetricia et Gynecologica Scandinavica című tudományos folyóiratban megjelent publikáció igazolja, hogy az orális fogamzásgátlók használata és a méhtestrák előfordulása között fordított arányosság áll fenn.

Eszerint azoknál a nőknél, akik valaha is szedtek fogamzásgátló tablettát, 39 százalékkal kisebb arányban fordult elő méhtestrák, mint azoknál, akik soha nem használtak ilyet.

Az öt évnél rövidebb ideig történő alkalmazás 34 százalékos, az öt évnél hosszabb 61 százalékos, míg a legalább tízéves használat akár 69 százalékos kockázatcsökkenéssel járhat együtt.

Amikor a vizsgálatot kizárólag a kombinált - ösztrogént és progeszteront is tartalmazó - hormonális fogamzásgátlókra szűkítették, a védőhatás még kifejezettebb volt:

ezek alkalmazása 54 százalékos kockázatcsökkenést mutatott a tablettát nem használókhoz képest.

"Az orális fogamzásgátlók a hormonháztartás szabályozásán keresztül csökkentik a méhnyálkahártya sejtjeinek osztódását, ezáltal valószínűsíthetően kevesebb mutáció lép fel ezekben a sejtekben, ami hosszú távon csökkentheti a daganatok kialakulásának kockázatát"- idézték a közleményben Harajka Andrást, a tanulmány első szerzőjét, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának PhD-hallgatóját.

Ács Nándor, a tanulmány társszerzője, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetője hozzátette: "bár a méhtestrák kialakulásának kockázatcsökkenése fontos szempont lehet a fogamzásgátlási lehetőségek kiválasztásában, használatuk mellékhatásokkal is járhat, ilyenek lehetnek a hangulatingadozás, az émelygés, illetve ritkán a fokozott vérrögképződési vagy sztrók-kockázat".

A kutatás 56 nemzetközi tanulmányt vizsgált. Az összesített adatok közel tízezer méhrákos beteg adatait tartalmazták. A publikációból az is kiderül, hogy világszerte több mint 150 millióan szednek fogamzásgátlót.

A méhtestrák napjainkban a leggyakoribb nőgyógyászati daganat a magas jövedelmű országokban

- olvasható a publikációban. 2020-ban világszerte több mint 417 ezer új esetet regisztráltak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint ez a szám 2050-re akár 49 százalékkal is emelkedhet. A növekvő esetszám hátterében az elöregedő népesség, az elhízás és a hormonális tényezők állnak. Korábbi kutatások szerint az ösztrogén és a progeszteron szintje, valamint ezek egyensúlya alapvető szerepet játszik a betegség kialakulásában.

A méhtestrák leggyakoribb tünete a szokatlan hüvelyi vérzés, különösen menopauza után. További jelek lehetnek a medencetáji fájdalom, szokatlan váladékozás vagy megmagyarázhatatlan fogyás. Bár rutinszerű szűrés jelenleg nem áll rendelkezésre, a korai diagnózist segítheti a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat, az ultrahang és a méhnyálkahártya biopszia.