Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.34
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia
Nyitókép: Pexels.com

Bezöldülhetnek a fák, és ez komoly bajt jelez

A tudósok előtt ismert jelenség, hogy a változó falevelek jelezhetik, ha egy közeli vulkán aktívabbá válik és kitörhet. A NASA és a Smithsonian Intézet új együttműködésében a tudósok most úgy vélik, hogy képesek észlelni ezeket a változásokat az űrből, ami előre jelezheti a vulkánkitöréseket.

Ahogy a vulkáni magma a felszínre tör a földkérgen át, szén-dioxidot és más gázokat bocsát ki. A szén-dioxidot felvevő fák zöldebbé és dúsabbá válnak, ez a változás pedig észlelhető a NASA műholdjai, például a Landsat 8 által készített felvételeken, ahogy az Airborne Validation Unified Experiment: Land to Ocean (AVUELO) projektben használt fedélzeti műszerek képein is.

A világ lakosságának tíz százaléka él vulkáni veszélyeknek kitett területeken, számukra kulcsfontosságú a rengések előrejelzése. Ez elsősorban a vulkanológusok feladata, de segítséget jelenthetnek további információként a fák zöldülésének jelei is.

A vulkánok sok szén-dioxidot bocsátanak ki, de amúgy is annyi szén-dioxid van a légkörben, hogy gyakran nehéz konkrétan megmérni a vulkáni eredetű mennyiségét. Ezért a kutatók kerestek valamit, amit ehelyett mérhetnek: ez lett a fák zöldülésének mértéke.

"Rengeteg műholdat használhatunk az ilyen elemzésekhez" – mondta a NASA összefoglalója szerint Nicole Guinn vulkanológus, a Houstoni Egyetem munkatársa. Összehasonlította a Landsat 8-cal, a NASA Terra műholdjával, az ESA (Európai Űrügynökség) Sentinel-2-vel és más Föld-megfigyelő műholdakkal gyűjtött képeket, hogy megfigyelje a szicíliai partokon található Etna vulkán körüli fákat. Guinn tanulmánya az első, amely szoros összefüggést mutatott ki a falevelek színe és a magma által generált szén-dioxid között.

Josh Fisher, a kaliforniai Orange-i Chapman Egyetem klímakutatója arról beszélt, hogy a pontosabb eredményekhez a NASA és a Smithsonian Intézet tudósai spektrométert telepítettek egy kutatósíkra, hogy elemezzék a növényvilág színeit Panamában és Costa Ricában.

A fákra mint a vulkáni szén-dioxid mennyiségének jelzésére szolgáló jelzőkre való támaszkodásnak azonban megvannak a maga korlátai. Sok vulkán környékén olyan az éghajlat, hogy egyszerűen nem nő elegendő fa a műholdas képekhez és a színészleléshez. Emellett egyes erdős környezetben a fák eltérően reagálnak a szén-dioxid szintjének változására. A tüzek, a változó időjárási viszonyok és a növénybetegségek pedig megnehezíthetik a vulkáni gázokra vonatkozó műholdas adatok értelmezését.

Volt már egyébként konkrét eredménye a vulkánok által kibocsátott szén-dioxid megfigyelésének: egy tudóscsapat korábban a fülöp-szigeteki Mayon vulkánnál szén-dioxid- és kén-dioxid-érzékelőkkel bővítette a megfigyelőhálózatot. 2017 decemberében ezt a rendszert használták a közelgő kitörés jeleinek észlelésére, és a vulkán körüli terület tömeges evakuálását szorgalmazták. Több mint 56 000 embert evakuáltak biztonságosan a 2018. január 23-i hatalmas kitörés előtt, amely így, a korai figyelmeztetések eredményeként nem követelt áldozatokat.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×