Infostart.hu
eur:
360.21
usd:
316.06
bux:
143467.99
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Nyitókép: Pixabay

Iszonyú mennyiségű energiát visz el a mesterséges intelligencia léte

És ezzel együtt a szén-dioxid-kibocsátást is növeli.

A mesterséges intelligenciák (MI) adatfeldolgozó központjainak üzemeltetése jelentősen növeli a globális áramfogyasztást és ezzel együtt a szén-dioxid-kibocsátást is; az adatközpontok áramfogyasztása világszerte megduplázódhat 2030-ra, és elérheti egész Japán áramfogyasztását - írja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Energia és MI című jelentésében.

Az MI az elkövetkező évtizedben átalakíthatja az energiaágazatot, világszerte megnövelve az adatközpontok villamosenergia-igényét, miközben jelentős lehetőségeket nyit meg a költségek csökkentésére, a versenyképesség fokozására és a kibocsátások csökkentésére - írja a jelentés.

A jelentés előrejelzése szerint az adatközpontok villamosenergia-igénye világszerte 2030-ra több mint kétszeresére, mintegy 945 terawattórára (TWh) nő, ami valamivel több, mint Japán teljes jelenlegi villamosenergia-fogyasztása. A növekedés legjelentősebb hajtóereje az MI lesz, mivel az MI-optimalizált adatközpontok villamosenergia-igénye 2030-ra várhatóan több mint négyszeresére nő.

Az Egyesült Államokban az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ig a villamosenergia-igény növekedésének csaknem felét fogja kitenni. A mesterséges intelligencia használatának köszönhetően az amerikai gazdaság 2030-ban több villamos energiát fog fogyasztani az adatfeldolgozásra, mint az összes energiaigényes termék - beleértve az alumíniumot, az acélt, a cementet és a vegyi anyagokat - előállítására együttvéve. A fejlett gazdaságokban tágabb értelemben az adatközpontok az előrejelzések szerint a villamosenergia-igény növekedésének több mint 20 százalékát adják majd 2030-ig, és ezzel a villamosenergia-ágazat ismét növekedési pályára áll, miután sok gazdaságban évekig stagnált vagy csökkent a kereslet.

A jelentés szerint az adatközpontok növekvő villamosenergia-szükségletének kielégítésére az energiaforrások széles skáláját fogják felhasználni, bár a megújuló energiaforrások és a földgáz költség-versenyképességük és a kulcsfontosságú piacokon való elérhetőségük miatt vezető szerepet fognak betölteni.

"A mesterséges intelligencia napjaink egyik legnagyobb eseménye az energiavilágban - de eddig a politikai döntéshozók és a piacok nem rendelkeztek olyan eszközökkel, amelyekkel teljes mértékben megérthették volna a széles körű hatásokat" - mondta Fatih Birol, az IEA főigazgatója.

"A mesterséges intelligencia térnyerésével az energiaszektor korunk egyik legfontosabb technológiai forradalmának élvonalába került" - mondta Birol. "Az MI egy eszköz, egy potenciálisan hihetetlenül erős eszköz, de rajtunk - társadalmainkon, kormányainkon és vállalatainkon - múlik, hogyan használjuk. Az IEA továbbra is biztosítja az adatokat, az elemzéseket és a párbeszéd fórumait, hogy segítse a politikai döntéshozókat és más érdekelt feleket az előttünk álló úton való eligazodásban, miközben az energiaágazat alakítja az MI jövőjét - és az MI alakítja az energia jövőjét" - mondta.

Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×