Infostart.hu
eur:
363.05
usd:
314.77
bux:
150533.62
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Nyitókép: Pixabay

Nagyobb veszélyt jelenthet a mikroműanyag a világunkra, mint korábban gondoltuk

Egy friss tanulmány szerint a bolygó szinte minden részén egyre nagyobb mennyiségben jelen lévő mikroműanyagok a felhőképződésre, ezáltal pedig az időjárásra és az éghajlatra is hatással lehetnek.

A felhők keletkezésének folyamata során a vízgőz apró lebegő részecskékhez (például porszemcsékhez) tapad, és vízcseppekké vagy jégkristályokká alakul. Az Pennsylvania Állami Egyetem új kutatás kimutatta, hogy a mikroműanyag-részecskék hasonló hatást fejthetnek ki – idézi a PBS News-t a Portfolio.

A mérések szerint az apró műanyagszemcsékhez tapadó vízmolekulák 5–10 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékleten hoznak létre jégkristályokat, mint a természetes felhőképződés alatt. A kutatók úgy vélik, a mikroműanyagok jelenléte a felhőkben potenciálisan növelheti az eső vagy a hóesés valószínűségét, mivel a jégkristályok kialakulása kulcsfontosságú a csapadékképződés folyamatában.

A mikroműanyagok, ahogy az 5 milliméternél kisebb szemcséket nevezik, már a Föld legtávolabbi pontjain is megtalálhatók, az antarktiszi mélytengerektől a Mount Everest csúcsáig. Méretük miatt könnyen szállítódnak a levegőben, így a légkör különböző rétegeibe is eljuthatnak. Az apró részecskék pontos élettani hatásai még nem világosak, de a legújabb kutatások szerint már az emberi szervezetben is megtalálhatóak.

A kutatók a légkörben leggyakrabban előforduló négy műanyagtípust vizsgálták: az alacsony sűrűségű polietilént, a polipropilént, a polivinil-kloridot és a polietilén-tereftalátot. A kísérlet során a mikroműanyagokat kis vízcseppekbe függesztették, majd lassan lehűtötték azokat, hogy megfigyeljék a fagyás folyamatát. A legtöbb vizsgált műanyag esetében a cseppek 50 százaléka megfagyott, mire mínusz 22 Celsius-fokra hűltek.

A tanulmány rávilágít arra, hogy

a mikroműanyag-szennyezés következményei messze túlmutatnak a közvetlen környezeti károkon.

A felhőképződésre gyakorolt hatásuk révén ezek az apró részecskék potenciálisan befolyásolhatják az időjárási mintákat és hosszú távon az éghajlatot is. A könnyebb fagyási folyamat miatt a felhőkben található nagyobb mennyiségű jégkristály hatással lehet a felhők fényvisszaverő képességére is, amely alapvetően képes lehet befolyásolni a Föld energiaegyensúlyát.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség a mikroműanyagok pontos koncentrációjának meghatározásához azokon a magasságokon, ahol a felhők kialakulnak.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató
percről percre

Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató

A Paksi Atomerőmű vízállás miatt kialakult nehéz helyzete kezelését tartja fókuszban a kormány, ennek megfelelően a Duna partján fekvő város témájában tartja heti tájékoztató sajtótájékoztatóját a hétközi kormányülést követően a kabinet. Tartson velünk percről percre!
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet

Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet

Az Invest friss adásában a nyári uborkaszezon helyett nagyon is éles tőkepiaci témák kerültek elő: AI-adatközpontok, túlfeszített növekedési sztorik és egyre drágább finanszírozási körök. Nagy Viktor és Vidovszky Áron abból indultak ki, hogy a magyarországi aszály és a folyók vízhozama nemcsak az atomerőművek vagy akkumulátorgyárak, hanem a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok szempontjából is kulcskérdéssé válhat. A Tisza és a Duna példáján keresztül jól látszik, hogy az energia- és vízigény egyre inkább összekapcsolódik: ahol nincs elég hűtővíz vagy villamos energia, ott a következő nagy ipari és technológiai beruházások is falakba ütközhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×