Infostart.hu
eur:
384.96
usd:
331.97
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Nagyobb veszélyt jelenthet a mikroműanyag a világunkra, mint korábban gondoltuk

Egy friss tanulmány szerint a bolygó szinte minden részén egyre nagyobb mennyiségben jelen lévő mikroműanyagok a felhőképződésre, ezáltal pedig az időjárásra és az éghajlatra is hatással lehetnek.

A felhők keletkezésének folyamata során a vízgőz apró lebegő részecskékhez (például porszemcsékhez) tapad, és vízcseppekké vagy jégkristályokká alakul. Az Pennsylvania Állami Egyetem új kutatás kimutatta, hogy a mikroműanyag-részecskék hasonló hatást fejthetnek ki – idézi a PBS News-t a Portfolio.

A mérések szerint az apró műanyagszemcsékhez tapadó vízmolekulák 5–10 Celsius-fokkal melegebb hőmérsékleten hoznak létre jégkristályokat, mint a természetes felhőképződés alatt. A kutatók úgy vélik, a mikroműanyagok jelenléte a felhőkben potenciálisan növelheti az eső vagy a hóesés valószínűségét, mivel a jégkristályok kialakulása kulcsfontosságú a csapadékképződés folyamatában.

A mikroműanyagok, ahogy az 5 milliméternél kisebb szemcséket nevezik, már a Föld legtávolabbi pontjain is megtalálhatók, az antarktiszi mélytengerektől a Mount Everest csúcsáig. Méretük miatt könnyen szállítódnak a levegőben, így a légkör különböző rétegeibe is eljuthatnak. Az apró részecskék pontos élettani hatásai még nem világosak, de a legújabb kutatások szerint már az emberi szervezetben is megtalálhatóak.

A kutatók a légkörben leggyakrabban előforduló négy műanyagtípust vizsgálták: az alacsony sűrűségű polietilént, a polipropilént, a polivinil-kloridot és a polietilén-tereftalátot. A kísérlet során a mikroműanyagokat kis vízcseppekbe függesztették, majd lassan lehűtötték azokat, hogy megfigyeljék a fagyás folyamatát. A legtöbb vizsgált műanyag esetében a cseppek 50 százaléka megfagyott, mire mínusz 22 Celsius-fokra hűltek.

A tanulmány rávilágít arra, hogy

a mikroműanyag-szennyezés következményei messze túlmutatnak a közvetlen környezeti károkon.

A felhőképződésre gyakorolt hatásuk révén ezek az apró részecskék potenciálisan befolyásolhatják az időjárási mintákat és hosszú távon az éghajlatot is. A könnyebb fagyási folyamat miatt a felhőkben található nagyobb mennyiségű jégkristály hatással lehet a felhők fényvisszaverő képességére is, amely alapvetően képes lehet befolyásolni a Föld energiaegyensúlyát.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség a mikroműanyagok pontos koncentrációjának meghatározásához azokon a magasságokon, ahol a felhők kialakulnak.

Címlapról ajánljuk
Négy éve történt a XXI. század legdurvább vulkánkitörése

Négy éve történt a XXI. század legdurvább vulkánkitörése

A csendes-óceáni Tonga közelében található, víz alatt megbúvó Hunga vulkán 2022. január 15-én hatalmas kitörési felhőt hozott létre, ami egy órán belül elérte a magaslégkörben lévő sztratoszférát, a felső ernyő részének kiterjedése pedig 400 kilométer volt. Harangi Szabolcs, a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője felidézte, pontosan mi történt négy évvel ezelőtt, továbbá arra is kitért, tudományos szempontból milyen tanulságai voltak az akkori történéseknek.

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×