Több mint ötven évvel az Apollo–17-küldetés után az amerikaiak az év elején újra leszállóegységet küldtek a Holdra, de a Peregrine küldetése kudarccal végződött. Nemrég kiadtak egy jelentést, amelyből kiderült, mi okozta a hajtóműrendszer meghibásodását. A hvg.hu felidézi, hogy az Astrobotic Technology nevű amerikai magáncég holdszondájából néhány órával az indulást követően szivárogni kezdett az üzemanyag, így nem lehetett megvalósítani a tervezett landolást a Holdon, hanem visszafordították a Föld irányába a szondát, amely a légkörbe belépve elégett, fedélzetén egy magyar időkapszulával. Egyedüli magyar cégként ugyanis képletesen a budapesti székhelyű Puli Space Technologies is helyet helyet az egység fedélzetén. A Puli időkapszulája, a Téridő Plakett egy kerámiatábla volt, amelynek eredeti példányát a hallstatti sóbányában helyezték el, alumíniumból készült másolatát pedig az űrszonda fedélzetén.
A plakettre szövegeket gravíroztak, köztük az Aranycsapat története, Weöres Sándor életműve is olvasható volt rajta, és olyan kortárs magyar tudósok munkásságát is ismertették a felületén, akik kutatásaikkal hatással voltak vagy vannak az emberiség jövőjére.
A friss jelentés szerint egy PCV2 nevű nyomásszabályozó szelep hibája okozta a Peregrine vesztét.
A space.com azt írja, a PCV2 elvesztette a tömítőképességét. A hiba a szelepben lévő csavarmenetes alkatrészekben keletkezhetett a nagy vibráció miatt. A rázkódás következtében a szelepen belül működésképtelenné vált egy tömítés. A jelentés szerint a PCV2 – és társa, a PCV1 – volt felelős a gáznemű hélium áramlásának szabályozásáért az egyes tartályok között. A hiba miatt azonban ez nem működött megfelelően.
A jelentés külön kiemeli, hogy a PCV2 ismert kockázat volt. Először is azért, mert az Astrobotic Technology 2022 augusztusában – amikor már zajlott a szonda összeszerelése – beszállítót váltott ennél a komponensnél, ugyanis az eredeti PCV-alkatrészek visszatérően meghibásodtak.
A váltást követően azonban az új PCV1 is szivárogni kezdett, amit javítottak is, mert könnyen hozzáférhető helyen volt.
A PCV2-ről ugyanakkor utóbbi nem volt elmondható, így azt már nem tesztelték, mivel az eszköz mélyén volt.
Az Astrobotic Technology azt tervezi, hogy jövőre Griffin néven egy újabb küldetést indít a Holdra. A tervek szerint a héliumot szabályozó rendszereknél lesz egy tartalékrendszer is arra az esetre, ha az első meghibásodna.
(A nyitóképen: felbocsátják az Astrobotic amerikai vállalat Peregrine holdraszálló egységét a világűrbe juttató Vulcan Centaurt, a United Launch Alliance amerikai vállalat nagy teherbírású hordozórakétáját a floridai Cape Canaveral Kennedy Űrközpontjában 2024. január 8-án.)