Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
CAPE CANAVERAL, FLORIDA - JUNE 05:  NASA’s Boeing Crew Flight Test Commander Butch Wilmore (L) and Pilot Suni Williams walk out of the Operations and Checkout Building on June 05, 2024 in Cape Canaveral, Florida. The astronauts are heading to Boeing’s Starliner spacecraft, which sits atop a United Launch Alliance Atlas V rocket at Space Launch Complex 41 for NASA’s Boeing crew flight test to the International Space Station.  (Photo by Joe Raedle/Getty Images)
Nyitókép: Joe Raedle/Getty Images

16 óra munka, 8 óra pihenés – ez vár az űrben rekedt két amerikai asztronautára

A tervek szerint februárban hozzák vissza a Földre a Boeing Starliner két űrben rekedt űrhajósát, akiknek azonban addig is lesz bőven feladatuk. Már beintegrálódtak a Nemzetközi Űrállomás legénységébe, és részt vesznek az ottani kutatómunkákban. Kiss László csillagász az InfoRádióban elmondta: akár későbbre tervezett kutatásokat is előbbre tudnak hozni a két űrhajós közreműködésének köszönhetően.

Két amerikai űrhajós, Butch Wilmore és Suni Williams a Boeing Starliner kapszulával június elején érkeztek meg a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére, ahol csak egy hetet kellett volna eltölteniük, de menet közben meghibásodott az űrkapszulájuk, így ott rekedtek. Már közvetlenül a tesztrepülés elindítása után kiderült, hogy a személyszállító űrhajóból szivárog a hélium, időközben pedig a manőverezést segítő 28 hajtómű közül öt is leállt. A NASA három havi mérlegelés után hozta meg a döntést arról, hogy a két űrhajós februárban térhet majd vissza a Földre a SpaceX Crew Dragon nevű űrhajójával. Az üres Starliner űrkapszulát pedig a következő hetekben próbálják meg visszaküldeni a Földre egy robotpilótával.

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója az InfoRádióban elmondta: a két űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson működő csapat tagjaként marad az ISS fedélzetén, vagyis februárig integrálódnak az ott zajló munkafolyamatokba. Kiss László kiemelte, hogy Butch Wilmore és Suni Williams is gyakorlott űrhajós. A parancsnok, Butch Wilmore korábban repült az Atlantis űrsiklóval is, és eddig összesen 178 napot töltött az űrben. A kísérője, Suni Williams egészen a mostani tesztrepülésig 322 napot volt az űrben különböző küldetések keretében, ezért a csillagász szerint őt sem érhetik nagy meglepetések a következő hónapokban.

Mint fogalmazott, „nem kell félteni az űrhajósokat amiatt, hogy ne lenne éppen elég dolguk a nyolc hónap alatt”. Kiss László elmondása szerint a jövő év elejéig úgy alakul a munkabeosztásuk, hogy

tizenhat órát dolgoznak a Nemzetközi Űrállomáson, majd nyolc órát pihenhetnek.

„Nem 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás, hanem 8 óra alvás, 16 óra munka a munkarend” – jegyezte meg a Széchenyi- és Prima Primissima-díjas csillagász.

Többek közt az is a feladatuk, hogy önmagukat folyamatosan monitorozzák. Az ISS fedélzetén tevékenykedő űrhajósok bizonyos időközönként vért vesznek egymástól, majd kielemzik a mintákat, de más egyéb élettani méréseket is végeznek magukon, és feljegyzik, hogyan reagál a szervezetük a körülményekre az ott tartózkodásuk ideje alatt. „Minél több időt tartózkodik az ember a világűrben, annál inkább felléphetnek a szervezetre gyakorolt, hosszú távú hatások” – magyarázta Kiss László.

Mint fogalmazott, a Nemzetközi Űrállomás „egy Föld körül keringő űrlaboratórium”, ami megköveteli az űrhajósoktól, hogy különböző kísérleteket hajtsanak végre.

További teendő még a Nemzetközi Űrállomás szinten tartása, a számítógépes rendszerek karbantartása és a levegőminőség folyamatos ellenőrzése.

A csillagász hozzátette: az űrben rekedt űrhajósok „eleinte még ráértek”, az olimpia alatt például imitálták az egyes sportágakat a súlytalanság állapotában, ami „nyilvánvalóan a globális populáció szórakoztatásáról szólt”, azóta azonban Butch Wilmore és Suni Williams beintegrálódtak az ISS legénységébe, így immár kutató űrhajósként számos fontos feladatot el kell végezniük a következő hónapokban.

Kiss László kiemelte, hogy Suni Williams már többször részt vett űrsétákon, korábban több mint ötven órát töltött a világűrben, így ha adott esetben valamilyen hirtelen veszélyhelyzet alakulna ki, akkor az ő személyében

van a csapatnak egy olyan kiképzett tagja, akit bármikor ki lehet küldeni a világűrbe, hogy például megjavítson egy meghibásodott eszközt vagy műszert.

A csillagász összegezve az elmúlt időszak történéseit úgy fogalmazott, a Boeing Starliner tesztrepülése nem volt sikeres, ugyanakkor túlzás lenne kudarcnak minősíteni az egész küldetést. „Ami viszont egyértelműen a kudarc kategóriájába sorolható az az, hogy az űrhajó nem tudja visszahozni az embereket a Földre. Dehát a világűr az ilyen, egyáltalán nem rutin tevékenység még ma sem embereket felvinni és visszahozni” – mondta a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×