Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: A Boeing CST-100 Starliner föld körüli pályán (Boeing)

Zűr van az űrben: nem tudni mikor jöhet haza a két amerikai asztronauta

Továbbra is bizonytalan annak a két űrhajósnak a visszatérése a Földre, akik a Boeing Starliner űrhajójával jutottak fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), de a kapszula meghibásodása miatt ottrekedtek - közölte a NASA.

Az amerikai űrhivatal tájékoztatása szerint legkorábban a jövő hét végén vagy az azt követő héten születhet döntés arról, hogy Barry Wilmore és Sunita Williams hogyan és mikor térhet vissza a Földre. A két űrhajós júniusban indult az ISS-re, ahol egy hetet kellett volna eltölteniük, de azóta is ott vannak.

A NASA szerint visszatérésükre két lehetséges forgatókönyvet mérlegelnek. Az első, hogy a Starlinerrel térnek vissza, de ehhez először meg kellene javítani, miután az ISS-re érkezéskor hajtóműproblémákat és héliumszivárgást észleltek. A másik lehetséges forgatókönyv, hogy a Starliner legénység nélkül térne vissza a Földre, amihez jelentősen át kellene programozni a vezérlését.

A két űrhajós pedig a szeptemberben a SpaceX rakétájával az ISS-re induló csapat visszatérésekor jöhetne vissza jövő februárban, de akkor a SpaceX küldetésének két tagját a Földön kellene hagyni, hogy legyen hely a visszatéréskor a fentrekedeteknek.

A Starliner részben többször is használható űrhajó, amely egy mintegy 3 méter magas űrkapszulából és egy szervizmodulból áll. A SpaceX Crew Dragon űrhajójával ellentétben nem vízen, hanem szárazföldön érne földet. A Starliner megalkotásával a cél az volt, hogy a SpaceX Crew Dragon mellett legyen alternatívája az űrbe jutásnak az Egyesült Államokból. A Starliner több évi csúszás és többszöri halasztás után június elején indult első emberes útjára a Nemzetközi Űrállomásra.

Címlapról ajánljuk

Ruff Bálint-interjú a tiszás táskás emberekről és a rezsicsökkentésről

A Népszabadságnak adott interjút a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ruff Bálint egyértelművé tette: a kormányzat zéró toleranciát hirdet az informális gazdasági érdekcsoportokkal szemben, a rezsicsökkentés rendszeréhez pedig mindaddig nem nyúlnak hozzá, amíg az ország el nem éri a teljes energiaszuverenitást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×