Infostart.hu
eur:
379.82
usd:
321.9
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Close up of womans hand touching illuminated and multi-coloured LED display screen, connecting to the future. People, lifestyle and technology
Nyitókép: d3sign/Getty Images

Ilyet korábban sose csinált még mesterséges intelligencia

A történelem során most először sikerült egy mesterséges intelligencia-modellnek megcsinálnia egy olyan tesztet, ami eddig csak és kizárólag emberek tudtak átmenni.

Most először sikerült átmennie mesterséges intelligenciának a számítógépek emberszerűségét vizsgáló Turing-teszten, egy júniusban végzett kutatás eredménye szerint a teszten résztvevők 54 százaléka nem volt képes megkülönböztetni a ChatGPT 4.0-ás modelljét egy valódi beszélgetőpartnertől - írja a Portfolio.

A San Diego-i Egyetem által publikált kutatás alapján az OpenAI chatbotjával többé nem olyan könnyű feladat üzenetváltás során megkülönböztetni, hogy valódi emberrel vagy géppel beszélgetünk-e. A kutatásban 500 ember vett részt, és 5 percet kellett csevegniük egy átlagos üzenetküldőhöz hasonló felületen, miközben nem tudhatták, hogy egy valós személlyel vagy a három tesztelt MI-modell egyikével társalognak-e.

Az egyik tesztelt modell az ELIZA volt, az egyik első mesterséges intelligencia, amit az MIT kutatói fejlesztettek ki 1964 és 1969 között. Ez a rendszer még nem a nagy-nyelvi modellek és a neurális hálózatok alapján működik, hanem előre betanított válaszokkal dolgozik. A másik kettő a ChatGPT jelenleg is elérhető verziói, a 3.5-ös és a 4.0-ás modell volt.

A teszt során az ELIZA esetén szúrták ki a legkönnyebben a résztvevők, hogy géppel beszélgetnek, mindössze az esetek 22 százalékában tudta megtéveszteni az önkénteseket. A ChatGPT 3.5 már jobban szerepelt, itt az esetek felében hitték azt a jelentkezők, hogy emberrel beszélnek,

míg az OpenAI továbbfejlesztett, ChatGPT 4.0-ás modellje már a tesztek 54 százalékában győzte meg az embereket, hogy egy másik ember a társalgópartnerük, ezzel a történelemben először átment a Turing-teszten.

A tanulmány szerint a résztvevők többsége a beszélgetés során a stilisztikai jegyekre és a beszélgetőpartner személyiségének hitelességére alapozta a döntését.

Alan Turing, angol matematikus és számítógéptudós 1950-ben javasolta először, hogy egy ún. "utánzós játékhoz" hasonlóan, tesztnek kellene alávetni az akkoriban létező mesterséges intelligenciát, hogy kiderüljön, mennyire képes imitálni egy ember válaszait a számítógép. A kísérlet szerint az alanynak több, egymástól független beszélgetést is folytatnia kell egymás után, miközben tudatában vannak, hogy egynémely partnerük mesterséges intelligencia.

A módszert a kitalálása óta alkalmazzák, de eddig egy mesterséges intelligenciának sem sikerült átmennie rajta. A Turing-tesztet sok kritika érte, A LiveScience-nek nyilatkozó szakértő szerint "a stilisztikai és társadalmi-érzelmi tényezők nagyobb szerepet játszanak a Turing-teszt teljesítésében, mint az intelligencia hagyományos fogalmai". Azaz a teszt nem egy MI intelligencia-tesztjének felel meg, sokkal inkább azt méri, hogy mennyire tud minket megtéveszteni.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×