Infostart.hu
eur:
386.08
usd:
330.87
bux:
0
2026. január 12. hétfő Ernő
Édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi) a Középbánya-tóban Salgótarján közelében 2012. augusztus 21-én. A néhány centiméteres, átlátszó, emberre ártalmatlan állatok a magasabb vízhőmérséklet, valamint a jó vízminőség miatt jelentek meg a tóban.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Figyelem, előjöttek a Duna édesvízi medúzái

Évről évre mindig döbbenetet kelt, amikor a kontinentális éghajlatú Európa vizeiben is megjelennek a medúzák. Most hétvégén a Duna ausztriai szakaszán okozott meglepetést az édesvízi medúzák felbukkanása.

Nadja Hahn osztrák újságíró a bécsi Kuchelauhoz tartozó kikötőben a múlt hétvégén medúzákat látott, ami megdöbbentette - adta hírül a Ripost.

A bejegyzés kapcsán az oe24.at nevű osztrák hírportál és a Kronen Zeitung is utánajárt annak, hogy a történtekben nincs semmi hihetetlenül szokatlan, mivel számos olyan medúzafaj ismert, amely a tenger helyett édesvízben él, és ezek közül az élőlények közül ma már több Közép-Európában is honos.

A horgaszat.hu összeállítása szerint az édesvízi medúza Magyarországon is előfordul. Apró termetű, néhány centiméteres, átlátszó, medúza formájú élőlényekről van szó, amelyek lüktető mozgással úsznak a vízben. Általában a kristálytiszta vízben lehet rájuk bukkanni. Az édesvízi medúzák nem őshonosak Európában. Valamikor az 1920-as évek elején Délkelet-Ázsiából kerültek a kontinensre, valószínűleg úgy, hogy akváriumból valamilyen természetes vízbe jutottak vagy az állatok, vagy a petéik.

Ezek az állatok egyáltalán nem jelentenek semmiféle veszélyt az emberre. Rendelkeznek ugyan apró, mikroszkopikus méretű csalánsejtekkel, amelyben méreganyag van, de ezek csak egysejtű, egészen apró szervezetekre veszélyesek, úgyhogy

az ember akár nyugodtan kézbe is foghatja őket, semmi baja nem lesz tőlük.

Magyarországon előforduló populációik általában kavicsbányatavakban és a folyók holt medreiben szoktak megjelenni nagy tömegben.

Az édesvízi medúzákkal Magyarországon elsősorban

  • a Szigetközi-Dunán,
  • a Mályi-tóban,
  • az Omszki-tóban,
  • Gyékényesen,
  • a Kis-Tokaji tóban,
  • a Palatinus-tóban,
  • a Dorogi-tóban és
  • a Dráván lehet találkozni,

de a víz hőmérsékletétől függően gyakorlatilag az ország egész területén bárhol felbukkanhatnak a tiszta vizekben.

Átlagos méretük hazai vizeinkben 2-4 centiméter, és szaporodásuk csak 22 Celsius-fokos vízhőmérséklet felett indul meg.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Jön az adat, ami még jobban felbátoríthatja az MNB-t – Ez fog megágyazni a kamatcsökkentésnek?

Jön az adat, ami még jobban felbátoríthatja az MNB-t – Ez fog megágyazni a kamatcsökkentésnek?

Kedd reggel publikálja a KSH a decemberi inflációs statisztikát, a Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy folytatódik a meredek visszaesés, így akár a 3 százalékos lélektani határt is megközelítheti az áremelkedési ütem. Mindez azért lehet fontos, mert a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már decemberben jelezte, hogy a jövőben hónapról hónapra hozza meg a döntéseit. A piac ebből arra következtetett, hogy hamarosan akár kamatcsökkentés is jöhet, vagy legalábbis megnyitotta ez előtt az ajtót a jegybank. A mostaninál fontosabbak majd az év elején érkező inflációs statisztikák lesznek, melyek a hagyományos átárazások mértékéről tanúskodnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×