Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Freund Tamás alelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 188. közgyűlésén 2017. május 8-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Freund Tamás marad a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Nagy többséggel ismét Freund Tamás neurobiológust választották a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökévé a tudós testület 196. közgyűlésének második napján, kedden - közölte az MTA.

Freund Tamás mellett - aki az egyetlen jelölt volt az elnöki posztra - újabb hároméves vezetői megbízatást kapott a főtitkár, Kollár László Péter építőmérnök és a főtitkárhelyettes, Erdei Anna immunológus is.

Nem változott a három alelnök személye sem: a társadalomtudományi alelnök Lamm Vanda jogász, az MTA rendes tagja, az élettudományi alelnök Kosztolányi György orvos, az MTA rendes tagja, a természettudományi alelnök pedig Hudecz Ferenc kémikus, az MTA rendes tagja maradt.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémián azért volt szükség tisztújításra, mert az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes és a három alelnök hároméves megbízatása lejárt. Az akadémiai szabályozás szerint minden tisztségre három évre lehet megválasztani és legfeljebb egyszer újraválasztani a jelölteket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×