Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Nyitókép: Getty Images/ Thanasis Zovoilis

Kiszámolták, meddig tolható ki az emberélet hossza

Régóta foglalkoztatja az emberiséget az a kérdés, hogy van-e felső határa az emberi élettartamnak – egy új, statisztikai módszerekkel végzett vizsgálat szerint, ha van is, még messze vagyunk attól, hogy elérjük, bőven van még növekedési lehetőség.

Az eddig ismert legidősebb ember, Jeanne Calment 1997-ben halt meg, 122 évesen – bár életkorát egyesek megkérdőjelezik, jelenleg az ő példája is jelzi, milyen sokáig is élhet az ember.

A Hvg.hu cikke szerint amerikai kutatók úgy vélik, hamarosan újabb rekord jöhet. Statisztikai módszerekkel vizsgálódtak ugyanis abból kiindulva, hogy az elmúlt évszázadok során folyamatosan nőtt a várható élettartam. A világ 19, iparosodott országában élő, 50 és 100 év közötti ember adatait vizsgálták.

A Plos One folyóiratban közölt eredmények szerint az 1950 előtt született emberek közül néhányan már a következő években jó eséllyel megdöntik a rekordot. Ha politikai és gazdasági tényezők nem gátolják őket ebben, akkor már az 1930-as években születetteknek is komoly esélyük van erre.

A kutatók szerint legnagyobb eséllyel a japán nők egyike dönt majd először rekordot, hiszen közülük már most is többen közel járnak ahhoz.

Természetesen a kutatók azt nem állítják, hogy az életkor a végtelenségig növelhető, a statisztikailag régóta növekvő tendenciának egyszer vége szakadhat. De szerintük ettől még messze állunk, és a következő évtizedekben jóval tovább élhetnek majd az emberek, mint ahogy azt az elmúlt évtizedek alapján gondoljuk.

A magyar híroldal megjegyzi, hogy egy 2021-ben publikált tanulmány 150 évre becsülte az emberi test maximális élettartamát, de annál orvosbiológiai szempontokat vett alapul, míg a mostani statisztikai tendenciákat vizsgált.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×