Az erdélyi magyar közéleti portálnak nyilatkozó szakemberek - Kiss Lóránd falképrestaurátor és Weisz Attila művészettörténész - szerint a Herepei-házban található falfestmények kivételes művészettörténeti jelentőséggel bírnak.

A felújítás alatt álló belvárosi műemlék épületben többször végeztek kutatásokat, a legfontosabb eredménynek az egykori tanácsteremben feltárt reneszánszkori falképtöredékek számítanak.

A terem boltozatán és oldalfalain latin és magyar nyelvű, moralizáló feliratokat találtak, amelyeket a kornak megfelelő, virágos ornamentika ölel körül.

"A falképeknek igencsak fontos kultúrtörténeti jelentőségük van, egyrészt mert jelen pillanatban Kolozsvár egyetlen ismert késő reneszánsz falképei, másrészt hűen tükrözik a korabeli Kolozsvárt, amikor a város a virágkorát élte" - mondta el a Krónikának a falképek feltárásán dolgozó Kiss Lóránd.

Hozzátette, az épületben két falképréteg is található,

• az első a 17. század közepén,
• a második a 18. század közepén

készült.

Ezek meglehetősen jó állapotban maradtak meg, így egységes bemutatásuk is kivitelezhető.

"Művészettörténeti és kultúrtörténeti szempontból is fontos lenne, hogy ez az érték teljes díszében váljon közkinccsé, hiszen tökéletes bepillantást adna a hajdani reneszánsz-protestáns kolozsvári miliőbe" - fogalmazott a falképrestaurátor, aki szerint a képek és a feliratok tematikája is ritka.

A művészettörténeti kutatását végző Weisz Attila szerint

a hivatali épületként működő Herepei-ház történetében Bethlen Gábor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelmeknek is fontos szerepük volt a Farkas utcai református épületek és intézmények patrónusaként.

Az utcai nagy terem a ház legreprezentatívabb helyisége a belvárosi presbitérium és a püspökség mellett működő, világi főrangú patrónusokból álló tanács gyűlésterme volt. Az egyedi falképek megrendelője vélhetően a presbitérium volt.

"A városban nagyon kevés falkép van ebből a periódusból. Különféle leírásokból tudjuk, hogy voltak kívül és belül festett épületek, polgárházak, de ezek vagy nem maradtak fenn, vagy nem tárták még fel őket. A Herepei-ház első falképrétege Kolozsvárt tekintve a legkorábbi falképek közé tartozik, ami a reneszánsz falképfestészetet illeti" - hívta fel a figyelmet a művészettörténész.

Elmondta, a latin és magyar nyelvű, erkölcsi tartalmú feliratok a díszítés mellett arra is szolgáltak, hogy segítsék a tanácstagokat a helyes döntéshozatalban. Mivel a feltárások helyi jellegűek, még nem sikerült egyben látni őket, de a szakember azt reméli, a későbbi munkálatok során sikerül kiolvasni, majd értelmezni is.