0 °C
A hosszú távú védelmet nyújtó oltásokkal szemben ez a spray rövid ideig tartó hatást fejt ki, azzal viszont meg tudja akadályozni, hogy a vírus belépjen a sejtjeinkbe - írja a Nature. Kutatók különböző csoportjai igazolták már, hogy ezek a spray-k hatékonyak a megfertőződés megelőzésében.
Ha megfelelően hatékonynak bizonyul a spray, melyen a molekuláris virológus Anne Moscona dolgozik, azzal a vírus elleni küzdelemben hatékony fegyverhez juthatna az emberiség. Az oltások a súlyos megbetegedés ellen jól védenek, de a megfertőződést már kisebb hatékonysággal gátolják meg, az antivirális kezelések pedig a megbetegedés után nyújtanak segítséget. Ez az orrspray ugyanakkor a maszk viselése helyett vagy amellett védhetne a vírus ellen.
Egy ilyen szer bevezetésére azonban még várni kell: a humán kísérletek költségesek, ráadásul azt is bizonyítani kell, hogy a spray minden olyan felületet képes bevonni, amire a vírus tapadhat.
Bizonyos vírusok ellen léteznek már olyan szerek, melyek magát a megfertőződést képesek kivédeni: ilyen az influenza ellen fejlesztett oseltamivir vagy a tenofovir-emtricitabin, amely a HIV ellen véd. Ezek ugyanakkor szájon át szedhető gyógyszerek, spray formátumban egyetlen náthavírusok elleni készítmény létezik csak.
Egy ilyen spray-nek egyszerűbb a feladata, mint például a fertőzés első napjaiban bevehető Paxlovidnak:
megakadályozni, hogy egyetlen vírusrészecske megfertőzzön egy sejtet, sokkal könnyebb feladat, mint napokkal a fertőzés után több millió vírusrészecske hatását ellensúlyozni.
A kutatók sokféle vegyületet teszteltek orrsprayben a SARS-CoV-2 fertőzés meghiúsítására. Ezek közé tartoznak a nanoszervezeteknek nevezett kis antitest-szerű molekulák, amelyek a vírusfehérjék zugaiba befészkelve hatástalanítják a vírust; a peptideknek nevezett rövid aminosavláncok; és a fehérjéket utánzó kis molekulák.
A Moscona és kollégái által kifejlesztett spray hatóanyaga egy olyan peptid, amely tönkreteszi a vírusnak a gazdasejthez való kapcsolódáshoz szükséges mechanizmusát. A kutató és csapata menyéteknek adta be napi kétszer a szert, majd fertőzött társaik közt tartotta őket. A hat, spray-vel kezelt menyét közül egy sem betegedett meg, míg a placebóval kezeltek mind elkapták a vírust. Humán tesztek előtt egy másik állatfajjal, például
egerekkel is szeretné megismételni kísérletét Moscona.
A kanadai Sherbrooke Egyetem molekuláris farmakológusa, Richard Leduc és munkatársai egy másik spray-t fejlesztenek: ez egyelőre magát a megfertőződést nem tudta megakadályozni, de a vele kezelt egerek tüdejében jóval kevesebb vírus volt, mint azokéban, akik csak sóoldatot kaptak.
Ha elég hatékony változatokat alakítanak ki ezekből a szerekből, még mindig kihívás marad, hogy az elég sokáig jelen maradjon az orrban, mivel annak nyálkahártyája úgy működik, hogy ami belekerült, azt kimossa.
A kutatók ezt úgy tudnák ellensúlyozni, hogy a spray-ket gyakran kelljen újra alkalmazni, de
ez azzal is járhat, hogy az emberek nem tartják be a használati utasítást.
Arra is szükség lehet, hogy ne csak az orrba, hanem a szájba, a torokba és akár a tüdőbe is bejuthasson a szerből. Ezzel együtt is fontos lehet a spray engedélyeztetése, főként olyan helyeken, ahol kevesen viselnek maszkot.
