A globális félvezetőhiány napjainkban megakadályozza a hagyományos és az elektromos autók gyártását, pedig hazánkban az elektromos autózás egyre népszerűbbé válik, írja a Növekedés.hu. Tavaly október végéig itthon 38 753 zöld rendszámos autó került forgalomba, amiből 18 800 tisztán elektromos meghajtású jármű volt. A dinamikus növekedést mutatja továbbá, hogy az elmúlt évben 12 342 hibrid, 7609 plug-in hibrid, és 2 hidrogénhajtású jármű került forgalomba a Jövő Mobilitása Szövetség (JMSZ) adatai szerint.

A globális chiphiány azonban jelentősen beszűkítette az elektromos hajtású autók gyártását, és a kiszolgáló infrastruktúrát üzemeltetők üzleti modelljét is átírta. Nyéki József, a Vitesco Technologies Elektrifikációs Technológiai gyáregység vezetője szerint az autógyártók jelentős leállásokat jelentettek be, és a legtöbb gyártónál minimum egy évet kell várni egy szabadon konfigurált autóra.

"Habár a jövő az elektromos autózásé, ezek elterjedése a néhány évvel ezelőtti előrejelzéseknél lassabb ütemben valósul meg" - tette hozzá.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy

amíg a félvezetők átlagos raktárkészlete 2019-ben még 40 napra volt elegendő, addig ez az elmúlt évben kevesebb mint öt napra csökkent, de a kulcsfontosságú iparágakban még ennyi sincs.

A gyáregység vezetője szerint a chiphiányért elsősorban koronavírus-járvány a felelős, mert a pandémia alatt több chipgyártó üzem leállt, és beszállítás is problémássá vált.

Az autóipar mellett az informatikai eszközök iránti kereslet is élénkült a járvány idején. A készlethiányt eddig azért sem sikerült megoldani, mert a pandémia még mindig érezteti hatását az autóiparban, a félvezetőgyártás bővítése időigényes, és az orosz-ukrán háború hatására a nyersanyagárak is emelkedtek.

Nyéki József szerint a félvezetőhiány idén még biztosan problémát jelent, már idén

a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek gyártásának mérsékelt fellendülésére számítanak.

A hiányt helyettesítő komponensek bevezetésével, globálisan összehangolt szervezés révén igyekeznek csökkenteni.

A gyárvezető szerint a válság Európában felhívta a figyelmet a túlnyomórészt távol-keleti beszállítókat illetően, és a chiphiány kezelésére komoly beruházások indultak. Az Európai Bizottság például tavaly szeptemberben megkezdte egy olyan tervezet előkészítését, amelynek célja egy, az Európai Unió határain belül működő chipgyártási rendszer létrehozása.

Nyéki szerint ezen beruházások hatása csak évek múlva, 2024/25 után lesz érezhető.