16 °C
A pandémia végeztével annak örökségével, a koronavírus-fertőzés után kialakuló krónikus betegségekkel kell majd az orvostudománynak megküzdenie Ziyad Al-Aly, a kutatás társszerzője szerint. A Nature-ben ismertetett tanulmányba bevont, koronavíruson átesett emberek adatait 4 millió olyan emberével vetették egybe, akik sosem voltak koronavírusosak.
Az elemzés megállapította, hogy a fertőzésen átesett személyeknél egy évvel a betegség után 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki cukorbetegség, mint a kontrollcsoportok tagjainál. Ez azt jelenti, hogy 1000 emberre vetítve a koronavírusos csoportban nagyjából tizenhárommal több embernél diagnosztizáltak cukorbetegséget. Majdnem minden észlelt eset kettes típusú cukorbetegség volt, amelynél a szervezet ellenállóvá válik az inzulinnal szemben, vagy nem termel elég inzulint.
Súlyosabb betegség, nagyobb esély
Az esély a diabéteszre annál nagyobb volt az érintetteknél, minél súlyosabb volt betegségük: a kórházban kezelt vagy intenzív osztályra került betegeknél megháromszorozódott a cukorbetegség kialakulásának esélye. Azoknál is emelkedett ugyanakkor a diabétesz esélye, akik enyhe megbetegedésen estek át: amikor a kórházi kezelést nem igénylő eseteket vizsgálták, azt találták, hogy ezer emberre vetítve nyolccal többnél alakult ki diabétesz a korábban koronavíruson átesettek csoportjában.
A betegek világszerte magas számára való tekintettel nagyon sok új diabéteszest jelenthet ez a felfedezés, ha a trendet máshol is megfigyelik.
A kutatásba egy amerikai veteránokat ellátó kórház egészségügyi rendszerében szereplőket vettek fel: ők többségében idősebb fehér férfiak, akik közül magas vérnyomással és túlsúllyal élnek, ami már eleve nagyobb diabétesz-rizikófaktor. Fiatalabbak és más etnikumú emberek esetében másként festhet a kép, és az is elképzelhető, hogy a kontrollcsoportban is voltak olyanok, akik enyhe tünetes vagy tünetmentes koronavírus-fertőzésen estek át, melyről nem tudtak.
Az egyes típusú diabétesz összefüggásei nem bizonyítottak
A világjárvány kezdetén a kutatók fiatalok és gyermekek körében tapasztalt anekdotikus jelentések alapján aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy a SARS-CoV-2 más vírusokhoz hasonlóan
károsíthatja a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjeit,
ami egyes típusú cukorbetegséget válthat ki.
A fertőzés és az egyes típusú cukorbetegség újonnan diagnosztizált esetei közötti kapcsolatra vonatkozó adatok azonban továbbra is vegyesek. Számos tanulmány nem talált bizonyítékot arra, hogy a betegség okozná az egyes típusú cukorbetegség megnövekedett számát a fiatalabb felnőttek vagy gyermekek körében. Egy februárban közzétett laboratóriumi tanulmány pedig megkérdőjelezte azt az elképzelést is, hogy a SARS-COV-2 elpusztítja az inzulintermelő hasnyálmirigysejteket.
A hosszú távú trendeket még vizsgálni kell
Továbbra is kérdéses, hogy a koronavírusban szenvedő embereknél megfigyelt anyagcsere-változások egy év után is fennmaradnak-e. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy tisztázzuk az újonnan jelentkező cukorbetegség hosszú távú tendenciáit populációs szinten, és hogy kiderítsük, mi okozhatja ezeket.
