A Barcelonai Egyetem régészei által feltárt két síremlék a Szaiszi korszakból, a Kr. e. 664-525 közötti időszakból származik - mondta el Musztafa Vazíri, az ország régészeti legfelsőbb tanácsának főtitkára.

Az egyik síremlékben egy mészkő koporsót találtak, amelynek fedőlapját egy nőről mintázták. A koporsóban egy ember maradványai vannak, mellette pedig egy másik személyé. Az ismeretlen halottaknak arany nyelve van. Vazíri hozzátette: a régészek szerint a jelek arra utalnak, hogy a sírt egykor felnyitották.

A másik síremléket érintetlenül találták meg, és csak az ásatás során nyitották fel.

Hasszán Amer professzor, az el-bahnaszai régészeti helyszínen folytatott ásatás igazgatója arról számolt be, hogy a sírban jó állapotú mészkő koporsóra bukkantak emberi arccal. Emellett két kanopusz edényeket tartalmazó koporsót is találtak. Az egyik edényben 402 fajanszból készült usébti-figura, egy sor kis amulett és zöld gyöngy volt.

Egyiptomban az elmúlt években számos jelentős régészeti leletet találtak az ország különböző részein, köztük fáraósírokat, szobrokat, koporsókat és múmiákat.