INFORÁDIÓ
2021. október 17. vasárnap
Hedvig

nobel-díj

mrns vakcina

karikó katalin

A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.

Az mRNS-technológia nem ért Nobel-díjat, de ez nem azt jelenti, hogy nem is fog

Infostart

A számtalan életet megmentő mRNS-vakcinák Nobel-díjára rengetegen számítottak titokban, de olyanok kapták végül az elismerést, akiket évek óta emlegetnek az esélyesek között, és ebben végső soron nincs is meglepetés.

Milliárdok kapták meg idén az mRNS-oltások valamelyikét, ennek tükrében egyes kutatók mélységes csalódottságuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a Nobel-díj átadásakor úgy tűnhetett, mintha ez a tudományos mérföldkő nem is létezne.

"A Nobel-díj odaítélői az idei díjjal közvetlenül segíthették volna a globális egészségügyi erőfeszítéseket egy világjárvány idején. De úgy döntöttek, hogy nem teszik. Ez hanyagság, tarthatatlan döntés, amely életekbe fog kerülni" – írta Alexey Merz, a seattle-i Washingtoni Egyetem sejtbiológusa október 5-én a Twitteren, miután az érzékszervek mögött álló mechanizmusok kutatása elnyerte az idei orvosi vagy fiziológiai díjat.

Nem felejtették el a vakcinát

A Nobel-díj bennfentesei és megfigyelői szerint azonban az időzítés, a technikai részletek és a politika miatt az idei díjazás teljesen esélytelen volt a Nature cikke szerint. A koronavírus elleni vakcinák hatása és a létezésük mögötti előrelépések azonban azt jelzik, hogy nem kell sokáig várni arra, hogy a munka mögött álló kutatókat felhívják Stockholmból.

"Az mRNS-vakcinák fejlesztése csodálatos sikertörténet, amelynek óriási pozitív következményei vannak az emberiségre nézve. És mindannyian nagyon hálásak vagyunk a tudósoknak.

Ez egy olyan felfedezés, amely jelöléseket fog kapni.

De időre van szükségünk ehhez " – mondja Göran Hansson, a díjazottakat kiválasztó stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára.

Sok érv szólt ellene

Az időzítés is a technológia ellen dolgozott: február elsejéig kell benyújtani a nevezéseket, miközben a vakcinák klinikai kísérletei ez előtt két hónappal ugyan lezárultak, viszont a valóságban még nem bizonyíthattak. Az a tény, miszerint egyre nő az idő egy jelentős felfedezés és annak elismerése között, szintén nem a technológia felé billentette a mérleget.

Hiába dolgoztak tehát a kilencvenes évek óta az mRNS-sel, ha a kétezres évekig nem sikerült jelentős előrelépéseket tenni, és a koronavírus elleni oltásokig igazán jelentős mérföldkő nem következett be.

A nagy felfedezéseket ugyanakkor a Nobel-bizottságban is gyorsabban elismerik. Az mRNS-vakcinák és a gravitációs hullámok észlelése párhuzamba állíthatók: a gravitációs hullámok létezését Albert Einstein jósolta meg 1915-ben, de egy évszázadba telt, amíg a kutatók kifejlesztették a közvetlen kimutatásukhoz szükséges eszközöket. A kutatók 2016 februárjában jelentették be felfedezésüket, a megfigyelések és az elméleti munka mögött álló tudósok pedig 2017-ben fizikai Nobel-díjat nyertek.

Brian Uzzi, az Illinois állambeli Evanstonban található Northwestern Egyetem számítógépes kutatója szerint ugyanakkor a Nobel-díjat gyakrabban szeretik olyan embereknek adni, akik megtanítják az embereket halászni, mint olyanoknak, akik halat adnak nekik. Az alapvető kutatásokat végző tudósok a favoritok, akiknek elméletei révén számtalan probléma oldható meg, nem csak egy helyzetre kínálnak megoldást.

Nehéz döntések következnek

Az oltások ugyanakkor kaptak idén jelentős díjakat: a hárommilliós amerikai Breakthrough-díjat Karikó Katalin és Drew Weissmann vihette haza, akárcsak az Albert Lasker-díjat. Ha az idő próbáját is kiállja az oltás, akkor egészen biztos, hogy a Nobel-bizottság sem megy el mellette szó nélkül.

Ha a vakcinák Nobel-díjat kapnak, a bizottságnak nehéz döntéseket kell majd hoznia arról, hogy kit és miért ismerjenek el.

"Nem vagyok meglepve, hogy idén visszafogták magukat" – mondja David Naylor, a kanadai Torontói Egyetem orvos-tudósa.

Arra számít, hogy a bizottság nem a vakcinákat kifejlesztő akadémiai és vállalati csapatokra fog figyelni, hanem inkább az alaposabb munkára, például az mRNS-vakcinák alapjául szolgáló munkára fog összpontosítani.

De még ott sem egyértelmű, hogy kik legyenek a kedvezményezettek.

"Szerintem az mRNS-vakcinák nyilvánvaló jelöltek" – ért egyet Arturo Casadevall, a John Hopkins Bloomberg School of Public Health mikrobiológusa, aki megjegyzi, hogy a vakcinák kifejlesztése több tudományágban is mélyen gyökerezik. "El tudom képzelni, hogy a bizottságnak időbe telik, amíg kiválogatja, hogy melyik hozzájárulást ismerje el, mivel számos terület járult hozzá a bevezetésükhöz."

"Szeretnénk a megfelelő embereknek elismerést adni. És a megfelelő felfedezésért" - erősíti meg szavait Göran Hansson.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: Cseke Csilla
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018