Infostart.hu
eur:
366.92
usd:
329.98
bux:
0
2026. október 28. szerda Simon, Szimonetta
A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Karikó Katalin az idei Bolyai-díjas

A Bolyai-díj Alapítvány kuratóriuma és alapítói péntek délután jelentették be, hogy 2021-ben Karikó Katalin kapja a magyar tudományos élet legrangosabb elismerését.

Az 1998-ban alapított és kétévente átadott Bolyai-díjat azzal a céllal hozták létre, hogy az emberek értékrendjében méltó helyre emeljék a tudást és a tudományt, így biztosítva a tudósokat megillető társadalmi elismertséget. A civil kezdeményezésre, magántőkéből létrehozott alapítványi díjat azok a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyek kaphatják meg, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén – idézi föl az alapítvány közleménye.

A 100 000 euró pénzjutalommal járó elismerésről egy tizenöt tagú, független díjbizottság dönt, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök, további tizennégy tagjának felét a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége, másik felét pedig a Bolyai Díj Alapítvány alapítói delegálják a magyar tudományos és gazdasági élet kiemelkedő személyiségei közül. „Karikó Katalin kutatóbiológus úttörő szerepet játszott a Covid-19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében, és eredményeit világszerte figyelemmel kíséri az akadémikus közeg és a közélet egyaránt” – emelte ki Szabó Gábor, a Bolyai Díj Alapítvány Kuratóriumának elnöke.

A Bolyai-díjat az idei évben a Mol Magyarország is támogatja, amelynek fontos célkitűzése a hazai tudás erősítése.

A díjátadó rendezvény egy későbbi időpontban kerül megrendezésre.

Címlapról ajánljuk
Wekerle Plusz: az energetikai korszerűsítés dupla hasznot hozhat a szakértő szerint

Wekerle Plusz: az energetikai korszerűsítés dupla hasznot hozhat a szakértő szerint

A Wekerle Plusz program keretében az ingatlanvásárlások mellett új lehetőség nyílhat a használt lakások energetikai korszerűsítésére. A kormány által tervezett lakossági energiahatékonysági programban a társasházak lakásonként legfeljebb 5 millió forint támogatáshoz juthatnak, maximum 200 ezer forint önerő mellett. Minderről az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László nyilatkozott az InfoRádióban.

Az Arsenaltól elküldték, mégis ma a világ legjobb játékosaként ünneplik

Harry Kane pályafutása a modern labdarúgás egyik legkülönösebb sikertörténete. Egy olyan csatáré, akit gyerekként nem tartottak elég tehetségesnek, kamaszként nem tekintettek kiemelkedő ígéretnek, fiatal felnőttként pedig többször is kölcsönadtak, mert saját klubjánál nem látták biztosítottnak a helyét. Nem rendelkezett a leggyorsabb támadók robbanékonyságával, nem volt különösebben látványos cselgép, és sokáig még az sem látszott egyértelműnek, milyen poszton válhat belőle igazán jó futballista. Ehhez képest a 2020-as évek közepére az angol válogatott történetének legeredményesebb gólszerzője, a Tottenham Hotspur legendája, a Bayern München meghatározó alakja és a világ egyik legkomplexebb középcsatára lett. S mindennek a tetejébe a XXI. század első brit aranylabdása.
inforadio
ARÉNA
2026.10.28. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Árokszállási Zoltán az MBH Elemzési Centrum igazgatója
A sóba zárt napsütés: hatalmas tartályokkal írják át a napenergia játékszabályait

A sóba zárt napsütés: hatalmas tartályokkal írják át a napenergia játékszabályait

A fotovoltaikus technológiával való hibridizáció, a fejlesztések és a globális költségcsökkenés új lendületet adnak a koncentrált naperőművek vagy naphőerőművek (CSP) piacának. Noha a PV-rendszerek és az akkumulátoros energiatárolók 4 órás időtávon már a gázos csúcserőműveknél is gazdaságosabban üzemeltethetők, hosszabb tárolási igény esetén azonban a hatékonyság romlása jelentősen növeli a költségeket. Ugyanakkor a CSP-k könnyedén biztosítanak 6–16 órányi folyamatos energiatermelést napnyugta után is, a legintenzívebb technológiai fejlesztések pedig a tárolási időtartam további meghosszabbítására irányulnak, ami alaposan felértékeli a technológiát az ingadozó időjárásfüggő erőművek terjedése és a hagyományos technológiák kihívásai által jellemezhető időszakban. Bár a CSP-erőművek telepítése és üzemeltetése itthon gazdaságtalan, Európa mediterrán térségében a fosszilis erőművekkel és a hagyományos naperőművekkel+akkumulátorokkal is versenyképesek lehetnek, ami az integrálódó európai villamosenergia-rendszer részét képező Magyarország számára is jó hír.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×