A Microsoft társalapítójáról, Paul Allenről elnevezett Allen Coral Atlas program műholdalapú globális térképe átfogó és példa nélküli módon ad képet a korallzátonyok változásairól, az ökoszisztémák megőrzése és a gyors reagálás szempontjából fontos információkat szolgáltatva a tudósoknak, döntéshozóknak, politikusoknak és a zátonyokat gondozó hatóságoknak, közösségeknek.

Ez az első ilyen nagyfelbontású térkép, mely a felhasználókat részletes információval látja el a helyi korallzátonyokról, beleértve a korallokon kívül egyéb tengeralatti struktúrákat is, mint a homok, a kőzet, a növényzet.

A térkép készítői ötven méteres mélységig vizsgálták az érintett területeket,

a projekt 2017-ben indult.

A projekt legnagyobb eredménye, hogy egységes képet ad a teljes korallzátonybiomról - mondta Greg Asner, az Allen Coral Atlas ügyvezető igazgatója, az Arizonai Állami Egyetem globális kutatási központjának vezetője. Kifejtette, hogy több száz, terepmunkán dolgozó munkatárs működött közre, akik helyi információkat szolgáltattak a zátonyokról, így a műholdakat és a szoftvereket a megfelelő régiókra tudták irányítani.

Asner szerint a világ korallzátonyainak mintegy háromnegyedét nem térképezték fel ilyen mélységig, sok korallzátonyt pedig semmilyen mértékben sem.

Az atlasz része egy korallfehéredést monitorozó rendszer is, ez azokat a korallokat vizsgálja, amelyek stressznek vannak kitéve a globális felmelegedés és egyéb tényezők miatt.

A világ korallzátonyai folyamatosan fehérednek. Az óceánok vizének melegedésével, szennyezettebbé és savasabbá válásával az egyes klímamodellek szerint 2050-re a zátonyok koralljaik akár 70-90 százalékát elveszíthetik. Eddig nem létezett olyan világszintű rendszer, amely képes megfigyelni ezeket a súlyos stresszhatás alatt álló életközösségeket.

A műholdak nagyfelbontású műszereik segítségével észlelik a zátonyok fényességében bekövetkező változásokat. Egy algoritmus segítségével állapítják meg, hogy a zátony stresszhatás alatt van vagy épp ellenáll a tengeri hőhullámoknak.

Ez a módszer segíthet abban, hogy a tudósok először lássák, hol, milyen mértékben alakult ki a korallfehéredés és ahol nem, ott azonosítani tudják az ellenálló fajokat. "A rendszer ökológusaink, távérzékeléssel foglalkozó tudósaink, szoftverfejlesztők és sok más munkatárs éveket át tartó munkájának eredménye" - mondta korábban Paulina Gerstner, az Allen Coral Atlas programigazgatója.