Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Külszíni bányászati kitermelés krátere az erdélyi Verespatakon 2014. május 11-én. A közelbe tervezett ciántechnológiás aranybánya ellen tartottak demonstrációt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szimpatizánsai Verespatakon. Az EMNP és EMNT színvallásra szólította fel a romániai pártokat a bánya ügyében.
Nyitókép: Külszíni bányászati kitermelés krátere az erdélyi Verespatakon 2014. május 11-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Románia pert nyert a meghiúsult verespataki bányaprojekt kártérítési ügyében

Jogerősen Románia javára ítélt a nemzetközi bíróság a meghiúsult verespataki bányaprojekt kártérítési perében, melyben a beruházó, a kanadai Gabriel Resources vállalat 6,5 milliárd dollár kártérítést követelt - tudatta Luca Niculescu román miniszterelnök szombaton Facebook-oldalán.

Luca Niculescu hangsúlyozta: ez jelentős győzelem Románia számára, mely azt bizonyítja, hogy a román állam képes megvédeni érdekeit, természeti erőforrásait és a közpénzt, és ezzel egy időben a jóhiszemű befektetőkkel szembeni ígéreteit is betartja.

A kormányfő szerint a jogerős bírósági döntés a környezetvédelem és az UNESCO világörökségi listáján szereplő erdélyi Verespatak (Rosia Montana) kulturális örökségének megőrzése szempontjából is kedvező fejlemény. Rámutatott, hogy a per elindítása óta eltelt 11 évben Romániában kormányok, miniszterek és intézményvezetők váltották egymást, a szakemberek azonban következetesen tették a dolgukat.

Ezt megelőzően szombaton a román pénzügyminisztérium is arról számolt be, hogy pénteken Románia javára született jogerős döntés a Verespatak-perben. A nemzetközi bíróság elutasította a Gabriel Resources megsemmisítési kérelmét, és teljes egészében helybenhagyta a 2024. március 8-án hozott ítéletet - közölték. A tárca közleménye szerint a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjának (ICSID) döntésével véglegessé és kötelező érvényűvé vált a 2024 márciusában hozott ítélet, amely elutasította a Gabriel Resources Romániával szembeni, mintegy 6,5 milliárd dolláros kártérítési követelését. Az ügyben eljáró bizottság a megsemmisítési eljárás költségeinek megtérítésére is kötelezte a felperest.

A megsemmisítési eljárás volt az egyetlen fellebbezési lehetőség az ICSID korábbi, 2024-es döntésével szembem.

A Gabriel Resources, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) fő részvényese 2015-ben indított kártérítési eljárást Románia ellen a Világbankhoz tartozó nemzetközi fórumon, arra hivatkozva, hogy több milliárd dolláros veszteséget szenvedett, amiért a román hatóságok a környezetvédők tüntetéseinek hatására nem tették lehetővé a külszíni ciántechnológiás aranybánya megnyitását az erdélyi Verespatakon, holott 1997-ben bányászati céllal már koncesszióba adták a területet. Verespatakon és környékén az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szándékozta megnyitni, ahol ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt.

A beruházás ellen 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki Romániában, ezért a bukaresti parlament 2014-ben elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Az Erdélyi-szigethegységben sok évszázados hagyománya van a bányászatnak. Verespatakon 140 kilométernyi bányajárat húzódik a föld gyomrában, ezek közül 7 kilométernyi a római korból maradt fenn. Az UNESCO 2021-ben Verespatakot és környékét is a világörökségi helyszínek közé sorolta, ezzel egyidejűleg pedig a veszélyeztetett világörökségi listára is felvette.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×