23 °C
A tévhitek terjedése komoly gátja lehet az oltás felvételének, a közösségi médiában ugyanakkor könnyűszerrel terjednek olyan dezinformációk, amelyek elvehetik az emberek kedvét attól, hogy felvegyék a vakcinát.
A MedicalXpress online egészségügyi szaklap több tévhitet cáfol összeállításában, amely bárkit megnyugtathat afelől, hogy érdemes és fontos is oltatni.
Nem okoz terméketlenséget
Tavaly decemberben kezdett el terjedni az a rémhír, hogy terméketlenné teszi a nőket a vakcina: Wolfgang Wodarg, a Pfizer korábbi allergiával és légzőszervi terápiákkal foglalkozó kutatója és Michael Yeadon pulmonológus állította, hogy a koronavírus tüskefehérjéje megegyezik azzal a fehérjével, amely a terhesség alatt a méhlepény növekedéséért és rögzüléséért felelős. Amiatt aggódtak, hogy a szervezet majd megtámadja az utóbbi proteint is az oltás hatására. Mindez téves, mivel
a placenta proteinje eltér a koronavírus tüskefehérjéjétől,
ráadásul már a Pfizer oltásának klinikai kísérletei során volt 23 olyan nő, aki a vakcina beadását követően esett teherbe.
A betegségen átesetteknek is kell
Nem igaz, hogy aki volt koronavírusos, annak nem kell magát beoltatnia. Az újrafertőződés bárkivel előfordulhat, az oltás ugyanakkor a súlyos komplikációkkal szemben hatékony védelmet ad. A kutatók úgy vélik, hogy az oltás ráadásul erősebb védelmet ad, mint a fertőzésből való felgyógyulás, bár utóbbi hosszát és mértékét egyelőre nem sikerült meghatározni.
A rizikó nem nagyobb az előnyöknél
Az oltások legtöbb mellékhatása kifejezetten enyhe, kisebb láz, fáradtság és karfájás fordul elő a leggyakrabban az oltottak körében. Persze akadnak komolyabb, ugyanakkor nagyon kevés embert érintő mellékhatások is, mint a vérrögösödés vagy a szívizom- és szívburokgyulladás. A tünetek alapján ez az állapot ugyanakkor felismerhető és kezelhető. Magának a koronavírusnak sokkal komolyabb szövődményei lehetnek.
Nincs semmiféle mikrocsip
Az oltásellenesek kezdték el terjeszteni, hogy Bill Gates mesterterve mikrocsipet ültetni az oltottakba, hogy aztán mozgásukat ellenőrizni és követni tudja. A tévhit alapját az adta, hogy felmerült az oltást tartalmazó ampulla címkéjének csipezése annak érdekében, hogy az oltóorvos ennek ellenőrzésével biztosan tudhassa, a vakcina szavatossága nem járt le és tiszta forrásból származik az ampulla tartalma. A csip ugyanakkor a címke része, nem injektálható.
Nem volt "túl gyors" az oltásfejlesztés
Az mRNS-oltások újszerűek ugyan, de az alapjukat szolgáltató technológián már hosszú évek óta dolgoznak a kutatók. Amikor meglett a vírus génszekvenciája, már gyorsan neki lehetett állni a munkának, és mivel megfelelő mennyiségű erőforrás állt rendelkezésre, a klinikai kísérletek is gyorsabban zajlottak. Az erősen fertőző betegség kapcsán mindezen túl könnyű volt megállapítani, hogy az oltások hatnak-e.
Nem változtatja meg a DNS-t
A sejtmagban található DNS-be az oltások nem jutnak be, így esélyük sincsen arra, hogy ott bármit meg tudjanak változtatni. Mindössze immunválaszt váltanak ki.
