13 °C
Egy vírusnak akkor van esélye az életben maradásra, ha talál olyan embereket, akiket megfertőzhet: ha egy populáció közel száz százaléka be van oltva, akkor az a vírus nem tud kit megbetegíteni – mondta el az InfoRádióban Gárdos László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. Példaként a kanyarót hozta föl: miután 1968-ban védőoltást vezettek be ellene, a korábbi évek húszezres, jellemzően gyermekeket érintő halálozási adata a semmibe tűnt, mivel gyakorlatilag a teljes népességet kötelező jelleggel oltották át.
Csecsemőkortól oltana
"Másfél éves korig több mint tízféle oltást kap egy csecsemő, ezeknek minimális a mellékhatása, az egészségi nyereség viszont hatalmas. Egy gyermekorvosnak nem kérdés az, hogy egy betegséget akkor lehet legyőzni, ha a populáció teljes egésze vagy nagyon nagy része be van oltva" – mondta el a gyermekorvos. Hozzátette, hogy 70, 80 vagy 90 százalékos átoltottság szükséges, az attól függ, mennyire virulens a kórokozó.
"Az oltás nemcsak azokat védi, akik be vannak oltva, hanem a többieket is.
Ha ezt a logikát követjük, akkor egyértelmű, hogy egy gyerekorvos szerint nincs alsó határa egy oltás adhatóságának.
Persze meg kell várni az adott életkorokban a megfelelő vizsgálatot. Nem kockáztatok sokat, ha azt mondom, hogy az alacsonyabb életkorokban sem lesz kevésbé hatékony az oltás, és nem leszenk nagyobb szövődményei" – fogalmazott.
Az oltásellenesség olyan, mint a babona
A gyerekek oltásáról a szülők döntenek, akik közül sokan magukat sem oltatták még be. Ezzel kapcsolatosan a szakember megjegyezte: a felnőttek veszélyérzete a sok eredményes oltás következtében elmúlt, nem tudják már, hogy szüleik, nagyszüleik idejében milyen sok betegség volt. Ez eleve nehezíti a gyermekek beoltásának helyzetét, ezen túl még az újdonságoktól is hajlamosak vagyunk idegenkedni, s mindehhez jön hozzá az oltásellenesség.
"Az oltásellenesség olyan, mint a középkori babona. Ezt most az emberek nem egymás fülébe súgják, hanem
nagy publicitást kap az interneten, ahol nem az számít, hogy kinek van tudományosan igazoltan igaza, hanem hogy ki milyen hangosan, látványosan és meghökkentően tudja előadni álláspontját.
Ha a mondandó elég hatásos kommunikációs szempontból, senki sem kérdőjelezi meg" – mondta a szakember.
A gyerekekre is veszélyes
Gárdos László szerint ha majd egyszer nagyobb idő távlatából tekintünk vissza a koronavírus-járványra, egészen más szemmel gondolunk majd arra, mint most, amikor először az akut életveszéllyel járó és főként felnőtteket veszélyeztető állapottal foglalkoztunk, majd idővel jöttünk rá arra, hogy az akár tünetmentes fertőzés után hetekkel később jelentkezhet a gyermekeknél egy nagyon súlyos szövődmény, a sokszervi gyulladás.
"Magyarországon is jelentős százalékban fordultak elő ezek a betegek, a vírus sokkos, életveszélyes állapotot, erőteljes gyulladási folyamattal járó szívizomgyulladást és károsodást is kialakított egyes érintetteknél.
Lélegeztetőgépre is kerültek gyerekek.
A felnőtt akut betegségek számához képest ez elenyésző, de a gyerekpopulációban jelentős számnak tekinthető" – foglalta össze Gárdos László.
Összefoglalója szerint a vírus sokszor bekerült a ferttőzöttek idegrendszerébe, szaglás- és ízlelésvesztést, viselkedésváltozást, fáradékonyságot okozva. Ezeknek még nem is tudjuk az okát, a mechanizmusát, nincsn rájuk terápia és nem is tudjuk, hogy meddig tartanak a tünetek.
"Ilyen betegséggel pár évtizedes pályafutásom alatt még nem is találkoztam – fogalmazott a gyermekorvos. – Egy vírus átugrik az állatvilágból az emberre, kialakít olyan kórképeket, amiket korábban nem láttunk, és nem tudjuk, kik maradnak ezektől esetleges krónikusan károsodottak. A fáradékonyság vagy az ízérzékelés elvesztése az ember életét jelentősen megváltoztatja, de nem mindegy, hogy fél évre, vagy több évre."
