Infostart.hu
eur:
367.46
usd:
327.88
bux:
141152.83
2026. október 5. hétfő Aurél
Rajan Shah gyógyszerész (b) egy oltásra váró pácienssel beszél a londoni Ealing negyed St. John-templomában kialakított oltóközpontban 2021. március 16-án. Nagy-Britanniában folytatják az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni oltóanyagának alkalmazását, miközben több európai ország felfüggesztette a szérum használatát, mert beadása után halálesetek fordultak elő.
Nyitókép: MTI/AP/Kirsty Wigglesworth

Brit eredmények: az első oltási adag is jelentősen csökkenti a fertőződés esélyét

Brit kutatók pénteken ismertetett vizsgálati eredményei szerint a koronavírus elleni nagy-britanniai oltási kampányban használt két fő vakcina, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca, illetve a Pfizer és BioNTech közös fejlesztésű oltóanyaga már egyetlen adag beadása után is jelentősen csökkenti a fertőződés esélyét.

A brit statisztikai hivatal (ONS) és az Oxfordi Egyetem által 372 ezer ember bevonásával elvégzett felmérés - amelyet pénteken a BBC brit közszolgálati médiatársaság ismertetett - azt mutatta ki, hogy a Oxford-AstraZeneca- és a Pfizer-BioNTech-vakcinák első adagjával december és április eleje között beoltottak esetében átlagosan 65 százalékkal csökkent a koronavírus-fertőződés esélye.

Az átlagon belül a Covid-19 betegség tüneteinek kialakulásával járó koronavírus-fertőződés kockázata 74 százalékkal, a tünetmentesen lezajló fertőződéseké 57 százalékkal mérséklődött három héttel az első oltási dózisok beadása után.

  • A Pfizer-BioNTech-oltóanyag második dózisának beadása után 90 százalékkal csökkent a fertőződési esély a kutatási eredmények szerint.
  • Az Oxford-AstraZeneca-vakcina esetében ezt a részvizsgálatot a kutatók egyelőre nem tudták elvégezni, mert a felmérés időszakában ebből az oltóanyagból még nem adtak be elégséges mennyiségű második adagot ahhoz, hogy ennek immunhatását ki lehessen mutatni.

A szakértők azonban egyértelműen megállapították, hogy mindkét vakcina egyaránt ugyanolyan magas hatékonyságú a 75 évesnél idősebbek és a krónikus betegségekkel küszködők körében, mint az összes többi lakossági csoportban.

Az oltások hatékonyságára vall az is, hogy a brit statisztikai hivatal új felmérése szerint már nem a koronavírus-fertőzésből kialakuló Covid-19 betegség az első számú halálozási ok Angliában.

Az ONS adatai alapján márciusban a halálozások 9,2 százalékának közvetlen okaként szerepelt a Covid-19 a halotti bizonylatokban.

Az ONS hangsúlyozta, hogy

egyetlen hónap alatt 72 százalékkal csökkent a Covid-19 okozta halálozások száma, és ez a nagy-britanniai koronavírus-járvány kezdete óta az eddigi legnagyobb havi visszaesés.

A brit egészségügyi minisztérium csütörtök esti beszámolója szerint az első oltási adagból eddig 33 257 651-en részesültek, közülük 11 192 601-en a második dózist is megkapták, vagyis eddig összesen 44 450 252 adagot adtak be Nagy-Britanniában a koronavírus elleni vakcinákból.

A brit kormány célkitűzése az, hogy július 31-ig a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 52,7 millió ember - részesüljön a koronavírus elleni oltás első adagjából.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×