Egy mélyen megosztott Brazília járult vasárnap az urnákhoz. Az észak-déli ellentét jól látható a választási eredményeket tükröző térképen és az elnökválasztás elsőfordulós eredményén is.

A legutóbbi elnökválasztás után puccskísérlet miatt elítélt és bebörtönzött, radikális jobboldali Jair Bolsonaro fia, Flávió a 99 százalékos feldolgozottság alapján a szavazatok 47,1 százalékát kapta, míg a jelenlegi elnök, a 80 éves Inácio Lula da Silva valamivel kevesebbet, 45 százalékot ért el.

A brazil választási törvény értelmében, mivel egyik jelölt sem gyűjtötte be az 50 százalék +1 szavazatot, egy második fordulót is kell tartani és az időpontont október 25-re tűzték ki.

Flávio Bolsonaro abban bízik, hogy más jobboldali jelöltek támogatói is mögé állnak és így legyőzheti a veterán Lulát – Latin-Amerika szinte egyetlen baloldali elnökét.

A brazil radikális jobboldal a vártnál jobb eredményekkel zárta az elnökválasztással párhuzamosan tartott kongresszusi és kormányzóválasztásokat. A Bolsonaro-család pedig úgy tűnik, kezdi bebetonozni magát: a mostani elnökjelölt édesanyja a bebörtönzött Jair Bolsonaro felesége első ízben szenátori mandátumot nyert. A középső fiú, Carlos és felesége Michelle szintén bejutott a felsőházba.

A legkisebb Bolsonaro fiú pedig kongresszusi képviselő lesz. Brazília gazdaságilag legfontosabb és legnépesebb szövetségi államában, Sao Pauloban pedig Bolsonaro volt minisztere, Tarcísio de Freitas lesz a kormányzó.

A hétfő hajnalban közzétett eredményekből az is kiderült, hogy a most szavazásra bocsátott szenátusi helyek 63 százalékát a szélsőjobb szerezte meg.

Míg Bolsonaro azzal próbált támogatókat szerezni, hogy „véget kell vetni az elmaradott Lula-korszaknak”, a hivatalban lévő elnök Bolsonarónak a riói alvilághoz fűződő kapcsolatait emlegette. A 45 éves politikus azért is szeretne győzni, mert elnöki kegyelmet adhatna 27 év börtönre ítélt apjának.

Közben Lula azzal vádolta meg Donald Trump amerikai elnököt, hogy befolyásolni akarta a választásokat és „gyarmatosítani” akarja Brazíliát.

Az elnökválasztás mellett a 159 millió brazil választópolgár a kongresszusi alsóház 513 jelöltjéről és a szenátusi helyek közel kétharmadáról szavazott. Emellett 27 kormányzói helyről is döntött.