Horváth László a két és fél órás meghallgatás után azt mondta, ha nincs nemzetbiztonsági kockázat, akkor az, ami idáig történt, olyan megalapozatlan politikai akció, amely indulatkeltésre, hangulatkeltésre, személyes lejáratásra irányul.

Elmondta, a vizsgálat célja az volt, hogy kiderítse, Szijjártó Péter BYD-nál történő munkavállalása jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Hozzátette, a volt miniszter – aki elmondása szerint külföldről érkezett a meghallgatása – a bizottság minden tagjának minden kérdésére válaszolt.

Horváth László szerint Szijjártó Péter munkavállalása teljesen jogszerű volt, semmiféle szabályt nem sértett. Hozzátette, annak idején nem merült fel morális kérdésként, hogy Medgyessy Péter és Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Kóka János volt miniszter hova ment dolgozni. Miért ne lehetne kormánytag a nemzetközi gazdasági életben tapasztalatot szerző ember? Hozzátette, ezt meg kell vitatni, hogy rendben van-e, és ha igen, akkor az is rendben van, hogy valaki kormányzati tapasztalattal megy el dolgozni egy céghez.

Megjegyezte:

„Szijjártó Péter jelenlegi munkakörében Európába be sem teszi a lábát”, egészen más földrészeken dolgozik.

Szólt arról is, hogy a volt miniszter teljesítménye elismerésre méltó, teljesítményét nem kell magyarázni: 2300 beruházáshoz járult hozzá.

Úgy fogalmazott, a volt miniszter komoly, „hosszú távon emlékezetes szereplője a magyar külpolitika- és külgazdasági irányításnak”.

Hegedűs Barbara, a bizottság másik fideszes tagja közölte: a harmadik bizottsági ülés volt, ahol ez a kérdés előkerült, és semmilyen nemzetbiztonsági kockázatra utaló jelet nem lehetett látni.

Beszélt arról is, különösen érdekes, hogy nehezményezi a kormány ezt az ügyet, miközben több kormánytag is nemzetközi vállalati szférából érkezett, illetve van olyan kormánytag is, akinek a mai napig komoly érdekeltsége van a korábbi munkahelye révén, hiszen részvényeket birtokol a cégben. Ráadásul ez a vállalat egy magyarnak a versenytársa – közölte, megjegyezve, ha valami összeférhetetlenségi kérdéseket felvet, akkor ez az.

Az ellenzéki politikus megjegyezte, a nemzetbiztonsági érdekeket a jogszabályok pontosan meghatározzák, és kormányzati pozícióban nem gondolták úgy, hogy ezt a kérdést szabályozni kellene, mert nem szabad a választói akaratot korlátozni.

Hegedűs Barbara azt mondta,

óva intik a kormánypártot arról, hogy a „nagy politikai lejárató kampányok” során megrendítsék az állampolgárok bizalmát a nemzetközi vállalatokban, az esetleges beruházókban,

különösen akkor, amikor szinte minden nap bezárnak egy gyárat az országban.

Arra a kérdésre, hogy veszélyben van-e Szijjártó Péter munkavállalása, Horváth László azt mondta, a tiszás többség kezében van döntés, ha úgy döntenek, törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek, hogy személyre szabottan, visszamenőleges hatállyal lehetetlenítsenek el valakit, akkor ezt most meg tudják tenni. Hozzátette: reméli, bölcsebb lesz a kormánypárt, mert ez rövid távon politikai hasznot hozhat, de hosszú távon romboló szabályozás lenne.

Voltak kérdések arról, hogy Szijjártó Péter munkavállalásának helye Oroszországban van-e, erre Horváth László azt mondta, Oroszország is Európa.

Előzmények

A nemzetbiztonsági bizottság szeptember 16-án döntött a Szijjártó Péter BYD-nél vállalt pozíciójával kapcsolatos vizsgálat megindításáról. A volt miniszter júliusban jelentette be, hogy lemond a parlamenti mandátumáról, és a kínai BYD autóipari vállalatnál fog dolgozni a cég külső kapcsolataiért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként.

A bizottsági vizsgálat Szijjártó Péternek a BYD kínai autóvállalattal fennálló munkaviszonyának körülményeiről, és esetleges nemzetbiztonsági kockázatainak feltárásáról szól.

A Tisza-frakció pénteki közlése szerint a kormánypárt azt kifogásolja, hogy Szijjártó Péter tizenkét éven keresztül irányította Magyarország külügyi és külgazdasági tárcáját, és miniszterként az ország legérzékenyebb külpolitikai, gazdaságdiplomáciai és nemzetbiztonsági információihoz férhetett hozzá. Távozása után rövid időn belül felsővezetői pozíciót vállalt annál a külföldi óriásvállalatnál, amellyel miniszterként maga is tárgyalt és stratégiai megállapodást írt alá, s ez súlyos nemzetbiztonsági, összeférhetetlenségi és morális kérdéseket vet fel – mutattak rá.

Hozzátették, a külügyi tárca iratai szerint a BYD beruházásához több mint 70 milliárd forint értékű állami infrastruktúra-fejlesztés kapcsolódott, Szijjártó Péter emellett szorgalmazta a beruházás kiemelt nemzetgazdasági státuszát és a kínai munkavállalók vízumkérelmeinek gyorsított eljárását.

Szijjártó Péter a bizottsági ülés előtt azt mondta, egész Magyarországnak nagy siker a BYD szegedi gyárépítése, és az ahhoz adott kormányzati támogatások „bőven” az ilyen nagyságrendű beruházások esetében szokásos támogatások keretén belül maradtak.

A vol külgazdasági miniszter 2023. december 22-én jelentette be: Szegeden építi fel első európai üzemét a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre.