Az új mérőszámot és a mögötte álló kutatást bemutató online sajtótájékoztatón Csák János, a projekt vezetője kiemelte: a társadalmi jövőképesség index (Social Futuring Index – SFI) 36 OECD országot vizsgál 28 ökológiai-geopolitikai, technológiai, szocioökonómiai és kulturális indikátor alapján, ehhez meglévő, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokat használtak fel. Igyekeztek kizárni az olyan adatokat, amelyek kizárólag önbevalláson alapultak.

Az index felállításához először meg kellett határozni, hogy melyek azok az „emberi jók”, amelyek tértől és időtől függetlenek, és amelyeket minden társadalom igyekszik biztosítani, továbbadni és újratermelni – fűzte hozzá a projekt vezetője. A négy jó, amelyet az index mér, a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly. A rangsor felállításakor a béke és biztonság 40, a kötődés 30, a gondoskodás 20, az egyensúly 10 százalékos súlyt kapott.

Aczél Petra kutató hangsúlyozta: az SFI más szemléletű, mint a jelenleg használt mutatók (például GDP, Better Life Index vagy a World Happiness Report), új szempontokat vesz figyelembe.

A középpontban a jövőképesség fogalma áll, amelynek lényege a rendezett életet biztosító társadalom,

amely képes a változásokat tanulással, előrelátással kezelni, és a saját maga számára kedvező változásokat előidézni.

Nem azt akartuk mérni, mennyire boldogok ma az emberek egy országban, hanem azt, ha bizonyos feltételekkel rendelkezik egy társadalom, akkor hogyan fog tudni felkészülni a jövő változásaira, hol tarthat majd potenciálisan évek múlva, mondta el Szántó Zoltán, a BCE Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont vezetője.

Az index első három helyezettje Kanada, Ausztrália és Norvégia lett. A 36 ország között az első negyedbe jutott még Izland, Dánia, Finnország, Észtország, Magyarország és Lengyelország, emelte ki. Csák János hozzátette: Magyarország az „egyensúly” tekintetében első helyet szerzett, ez azt jelzi, hogy Magyarországot más államokkal összehasonlítva nem feszítik kirívóan nagy társadalmi különbségek, „egyenlőbb” sok más európai országnál. Például a bérhányad Magyarországon egy nagyon alacsony szintről emelkedett jelentősen az elmúlt évtizedben, úgy, hogy a legnagyobb emelkedés a legszegényebb rétegeknél volt tapasztalható.

Az index részletes eredményei az index.socialfuturing.com internetes oldalon érhetők el.