Dánia, Ausztria, Csehország és Görögország kormányfője az amerikai Johnson and Johnson gyógyszergyár vakcinájának beszerzésére szólította fel az Európai Uniót. Az EU-ban eddig még nem engedélyezett koronavírus-oltás első eredményei igencsak biztatók: a szer összességében 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid-19 betegség mérsékelt és súlyos formái, és 85 százalékost a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen az Egyesült Államokban és hét másik országban végzett teszteken.

Boldogkői Zsolt virológus, molekuláris genetikus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetője az InfoRádióban elmondta, az amerikai cég egy belga leányvállalata által, izraeli együttműködésben készült harmadik generációs, tehát modern oltóanyag újdonsága, hogy

már egy oltás is elegendő, mert magas védettségi szintet ad.

A másik nagy előnye, hogy ellentétben az mRNS alapú vakcinákkal, nem igényel extrém tárolást, 2 és 8 fok között, azaz egy hűtőszekrényben hónapokig eláll.

A virológus kiemelte, noha december elseje óta az Európai Unió hatóságai gördülő értékelési rendszert alkalmaznak, tehát a vakcinák klinikai 3-as fázisainak a különböző eredményeit szakaszosan és gyorsítva mérlegelik, de a Johnson and Johnson oltását még nem engedélyezték. A miniszterelnökök sürgetésének pedig szerinte az az oka, hogy egyszerűen nincs elég vakcina.

"Nem annyira hatékony ez az oltás, mint az mRNS vakcinák, viszont itt csak egy oltásra van szükség. Ha két dózisban kapja valaki a vakcinát, az jobban megterheli a szervezetét, a mellékhatások valószínűleg inkább jelentkeznek, viszont magasabb védettséget is ad" – mondta Boldogkői Zsolt.

Még egy biztató vakcinafejlesztésről is beszámolt a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetője: ez az amerikai Novavaxé, amely rovarsejtekben megtermelt tüskefehérjét visz be az emberi szervezetbe, és nagyon jó antitesttermelést tudott elérni. A szakember szerint valószínűleg hamarosan ez is a piacra kerül.

"Vakcinabőségben leszünk"

– mondta a virológus, de hozzátette, még a harmadik generációs oltásoknál is vannak megoldásra váró problémák, mert hiába tudnak nagyon erős immunválaszt elérni, például az orosz vakcinánál gondot jelent, hogy a második oltásnál ellenanyagot kezd termelni a szervezet az első oltással bevitt adenovírus ellen, és ez rontaná a hatékonyságát, ezért más adenovírust használnak az első és a második oltásnál. Az AstraZeneca esetében ez nincs megoldva, a Johnson and Johnson vakcinája viszont egydózisú, ezért nem kell megoldás sem erre a problémára.