INFORÁDIÓ
2021. március 2. kedd
Lujza

vakcina

oltás

koronavírus

covid-19

immunizáció

Egészségügyi dolgozó előkészíti a koronavírus (SARS-CoV-2) elleni vakcinát, mielőtt beadná egy önkéntentesnek egy moszkvai kórházban 2020. szeptember 17-én. Az új vakcinát Szputnyik V néven regisztrálták és most kezdik a tömeges tesztelést.

Szakértők: az is oltasson, aki már átesett a koronavíruson

Infostart

Az újrafertőződés ritka, de előfordulhat: a vakcinázás akkor is biztonságos, ha már átestünk a betegségen.

A koronavírusos fertőzést követően kialakuló védettségben kulcsszerepet játszó antitestek mennyisége az idő múlásával csökken vérünkben: bár egyelőre keveset tudunk arról, hogy akár a betegség, akár a vakcina adta védettség pontosan meddig tarthat, ez az egy biztosnak látszik. A jelenlegi eredmények alapján félévnyi immunitás az, amit a kutatók erősnek vélnek, az azonban valószínű, hogy ennél tovább lesz még dolgunk a koronavírussal.

Mindeképp kell az oltás

Azokban az országokban, melyek már kommunikáltak arról, kiket oltanak be elsőként, nem tesznek különbséget az emberek közt aszerint, hogy valaki átesett-e már a betegségen, azok is megkapják a vakcinát, akik igen. Arról, hogy az ő szervezetük hogyan reagál majd az oltásra, nincs előzetes adat, de nem valószínű, hogy bármilyen mellékhatást tapasztalnának majd emiatt.

"Az általános javaslat szerint akkor is érdemes oltatni, ha valaki már elkapta a koronavírust. Vannak apró kérdések, amelyekre még nem ismerjük a választ, de annak alapján, amit eddig tudunk, helyes kérni az oltást" – nyilatkozott az NBC cikkében David Thomas, a Johns Hopkins Egyetem fertőző betegségekre szakosodott professzora.

Nagyobb lehet a védelem

Ennek a javaslatnak van előképe is: Amerikában azoknak az 50 év fölötti egészséges felnőtteknek is ajánlják például az övsömör elleni oltást, akik korábban már voltak övsömörösek vagy bárányhimlősek. Thomas professzor maga is kérte ezt az oltást, mint azt elmondta, ez extra védelmet jelent számára az övsömör esetleges visszatérése ellen. A koronavírus esetében is valószínűsíthető, hogy a fertőzésen már átesettek számára még nagyobb védelmet ad az, ha oltást is kapnak.

Az ugyanakkor tény, hogy

sem a Pfizer, sem a Moderna nem dolgozott klinikai tesztjeiben olyan önkéntesekkel, akiknél diagnosztizáltak korábban a koronavírust.

Könnyen lehet, hogy az amerikai engedélyeztetés keretében ilyen teszteket is kell végezniük, mivel a gyógyszer- és élelmiszeripari ügynökség, az FDA követelheti ilyet a gyártóktól.

"Egy engedély kiadásakor az FDA úgy is rábólinthat a használati jogra, hogy kötelezi a gyártót bizonyos feltételek meghatározott időkereten belül történő teljesítésére – magyarázta Thomas professzor. – Ha nem adnak választ egyes kérdésekre ezen az időtartamon belül, elvesztik az engedélyt. Szóval feladatokat adnak, de ezekkel nem akasztják meg az engedély kiadásának folyamatát."

Kérdés a hosszú covid

Sarah Fortune, a Harvard immunológus szakértője szerint nem következtek be olyan mellékhatások a kísérletek során, amelyek miatt aggódni lenne érdemes. A szakértők ráadásul úgy tippelnek, nagyjából

az önkéntesek 10 százaléka áteshetett már a koronavíruson,

akár teljesen tünetmentesen, ezért nekik nem volt diagnózisuk.

Ami azonban kérdéses, az a hosszú covidban szenvedők testének reakciója lehet. A kutatók azt sem értik még, nekik miért kell hónapokon át együttélniük a fertőzés tüneteivel. Ezzel párhuzamosan az is rejtély egyelőre, hogy a vakcina az ő helyzetükön javít vagy ront majd. Épp ezért esetükben az egyéni mérlegelés tűnik jelenleg a legbölcsebb stratégiának.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018