eur:
411.32
usd:
392.96
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Koronavírusteszthez vesznek mintát egy férfi orrnyálkahártyájáról a Semmelweis Egyetem egyik mintavételi pontján, a salgótarjáni Szerpentin úti orvosi rendelőben 2020. május 13-án. A koronavírus-szűrőprogramban a Semmelweis, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem vesz rész. A programba 17 ezer 780 embert hívtak meg véletlenszerűen kiválasztva. Ők életkorra, nemre és regionálisan is reprezentálják a magyar társadalmat.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Kiégés fenyegeti az egészségügyben dolgozókat

Az egészségügyi dolgozókat nem védik eléggé a koronavírussal szemben, a szektor extrém módon terhelt dolgozóin egyre nagyobb a nyomás.

A napokban látott napvilágot a hír, miszerint egy belga kórházban az igazoltan koronavírus-pozitív nővéreket is arra kérték, folytassák a munkát. Ez a tény jól rámutat arra a problémára, amely az európai egészségügy egészének működését veszélyezteti: az egészségügyi dolgozók a pandémia kezdete óta hatalmas terhelés alatt dolgoznak, gyakran megfelelő minőségű vagy mennyiségű védőeszközt nélkülözve. A kialakult helyzet rajtuk és családjaikon is rajta hagyja bélyegét.

Hans Kluge, a WHO Európáért felelős regionális igazgatója a közelmúltbeli vészhelyzeti megbeszélésen így fogalmazott a Euronews információi szerint:

"Az egészségügyi dolgozók fáradtak, sokakat már el is ért a kiégés. Nem lesz, aki kezelje a koronavírusos betegeket, ha nem foglalkozunk az egészségügyben és más, nélkülözhetetlen területeken dolgozókkal.

Szükségleteiket és jóllétüket priorizálni kell."

Kluge szerint az országok vezetőinek extra erőfeszítéseket kellene tenniük, többek között engedélyezniük kellene a szektor dolgozói számára, hogy az idei évben fel nem használt szabadságaikat 2021-re átvihessék, illetve további szolgáltatásokkal kellene őket és családtagjaikat is ellátniuk, legyen szó mentális támogatásról vagy gyermekmegőrzésről.

Európában a koronavírus csúcsra jár, a kontinensen már több mint tízmillióan betegedtek meg az új koronavírusban. A lezárások segítenek az egészségügy tehermentesítésében, ugyanakkor más betegségek halálozási mutatói felszöknek a karantén miatt, az emberek mentális állapotát is nagyban meghatározza a kijárás tilalom, és erőszakhoz is vezethetnek az ilyen rendelkezések.

A WHO szerint 53 tagországában akár 266 ezer ember életét menthetné meg a szigorú maszkviselés.

Az iskolák bezárását nem tartják szükségesnek.

Hazánkban hétfőtől léptek életbe szigorúbb intézkedések, a vendéglátó- és szórakozóhelyeken is kötelező maszkot viselni. Szabadtéri eseményekre nézvést már korábban megtörtént ez a szigorítás. Az ellenőrzésben is nagyobb szigort fognak alkalmazni, keményebben büntethetik a maszkhasználat elmaradását. A járványügyi intézkedések be nem tartása esetén az üzleteket a rendőrség akár be is zárathatja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×