eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Technikus a Csula Oltóanyagkutató Központ bangkoki laboratóriumában, ahol a Csulalongkorn Egyetem kutatócsoportja Kiat Ruxrungtam professzor vezetésével koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén dolgozik 2020. május 25-én. Az egereken elvégzett sikeres tesztek után majmokon folytatják a tesztelést, majd ha azok is eredményesek lesznek 10 ezer oltóanyagot ötezer önkéntesen próbálnak majd ki. A vakcina hatékonyságát igazoló eredmények szeptemberre várhatók.
Nyitókép: MTI/EPA/Diego Azubel

Az első oltások még aligha vetnek véget a járványnak

Már az is siker lehet, ha a koronavírus elleni oltás legalább a legveszélyeztetettebbek esetében tudná a fertőzés súlyosságát csökkenteni.

Heteken belül várható, hogy a Pfizer és az AstraZeneca közzéteszi harmadik klinikai fázisban járó oltásfejlesztéseinek kísérleti eredményeit: ezekből kiderül majd, hogy a vakcina meg tudja-e állítani a koronavírus terjedését, vagy csak enyhíti a panaszokat. A klinikai tesztek harmadik fázisában a hatékonyságról kapnak adatot a tudósok úgy, hogy nagy mintával dolgozva egyeseket a kísérleti oltással, másokat placebóval kezelnek.

Az eredményekkel kapcsolatos másik kérdés az lesz, vajon az oltás beadása után is olyan rövid időn belül visszaesik-e az antitestek száma az emberi szervezetben, mint egy valós koronavírus-fertőzés után. Ha ez így lesz, akkor lehetséges, hogy a vakcina mindössze egy-két hónapra ad valamiféle védettséget.

A készülő oltásokkal kapcsolatos bizonytalanságról árulkodik Kate Bingham, az Egyesült Királyság Vakcina Munkacsoportját vezető szakember a Sky Newsnak adott nyilatkozata is. Ebben beszámolt arról, hogy hatféle kísérleti oltóanyagból 340 millió adagot halmozott fel az Egyesült Királyság: ez több, mint amivel bármelyik másik ország készül az oltások engedélyezett felhasználására. A hat vakcinajelöltből négy már a tesztek harmadik fázisában van.

"Maximalizálni akarjuk annak esélyét, hogy legalább egy hatásos vakcinánk legyen, amely a legveszélyeztetettebb rétegek esetében működik. Folyamatosan keressük az újabb lehetőségeket is" - mondta. A szakember szerint bármennyire is lesz hatásos az oltás, az már segítséget jelent.

"A részben hatásos vakcina is jobb a semminél.

Az influenzaoltás hatékonysága ötven százalékos, mégis széles körben használják és nagy hatása van az influenza népességre gyakorolt hatásának csökkentésében" - tette hozzá.

A szakember szerint az első oltások beérkezésével még nem tudnak majd véget vetni a járványnak. Bingham egyébként maga is részt vesz egy kutatásban: a Novavax kísérletében megkapta már az injekciót, amelyben vagy a kísérleti vakcina, vagy placebo volt. Az Egyesült Királyságban egyébként 270 ezer ember jelentkezett résztvevőnek a kutatások valamelyikébe.

Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem vakcinaszakértője szerint fontos, hogy hamis reményt ne keltsenek az emberekben az oltással kapcsolatosan. "Jelen pillanatban semmi nem véd meg bennünket a Covid-19-től. Az idősekre, főként, ha elhízottak vagy diabéteszesek, ez a betegség nagyon veszélyes. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy olyan oltásunk lesz, amilyet akartunk" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×