Infostart.hu
eur:
398.8
usd:
343.06
bux:
101262.87
2025. július 19. szombat Emília
Technikus a Csula Oltóanyagkutató Központ bangkoki laboratóriumában, ahol a Csulalongkorn Egyetem kutatócsoportja Kiat Ruxrungtam professzor vezetésével koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén dolgozik 2020. május 25-én. Az egereken elvégzett sikeres tesztek után majmokon folytatják a tesztelést, majd ha azok is eredményesek lesznek 10 ezer oltóanyagot ötezer önkéntesen próbálnak majd ki. A vakcina hatékonyságát igazoló eredmények szeptemberre várhatók.
Nyitókép: MTI/EPA/Diego Azubel

Az első oltások még aligha vetnek véget a járványnak

Már az is siker lehet, ha a koronavírus elleni oltás legalább a legveszélyeztetettebbek esetében tudná a fertőzés súlyosságát csökkenteni.

Heteken belül várható, hogy a Pfizer és az AstraZeneca közzéteszi harmadik klinikai fázisban járó oltásfejlesztéseinek kísérleti eredményeit: ezekből kiderül majd, hogy a vakcina meg tudja-e állítani a koronavírus terjedését, vagy csak enyhíti a panaszokat. A klinikai tesztek harmadik fázisában a hatékonyságról kapnak adatot a tudósok úgy, hogy nagy mintával dolgozva egyeseket a kísérleti oltással, másokat placebóval kezelnek.

Az eredményekkel kapcsolatos másik kérdés az lesz, vajon az oltás beadása után is olyan rövid időn belül visszaesik-e az antitestek száma az emberi szervezetben, mint egy valós koronavírus-fertőzés után. Ha ez így lesz, akkor lehetséges, hogy a vakcina mindössze egy-két hónapra ad valamiféle védettséget.

A készülő oltásokkal kapcsolatos bizonytalanságról árulkodik Kate Bingham, az Egyesült Királyság Vakcina Munkacsoportját vezető szakember a Sky Newsnak adott nyilatkozata is. Ebben beszámolt arról, hogy hatféle kísérleti oltóanyagból 340 millió adagot halmozott fel az Egyesült Királyság: ez több, mint amivel bármelyik másik ország készül az oltások engedélyezett felhasználására. A hat vakcinajelöltből négy már a tesztek harmadik fázisában van.

"Maximalizálni akarjuk annak esélyét, hogy legalább egy hatásos vakcinánk legyen, amely a legveszélyeztetettebb rétegek esetében működik. Folyamatosan keressük az újabb lehetőségeket is" - mondta. A szakember szerint bármennyire is lesz hatásos az oltás, az már segítséget jelent.

"A részben hatásos vakcina is jobb a semminél.

Az influenzaoltás hatékonysága ötven százalékos, mégis széles körben használják és nagy hatása van az influenza népességre gyakorolt hatásának csökkentésében" - tette hozzá.

A szakember szerint az első oltások beérkezésével még nem tudnak majd véget vetni a járványnak. Bingham egyébként maga is részt vesz egy kutatásban: a Novavax kísérletében megkapta már az injekciót, amelyben vagy a kísérleti vakcina, vagy placebo volt. Az Egyesült Királyságban egyébként 270 ezer ember jelentkezett résztvevőnek a kutatások valamelyikébe.

Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem vakcinaszakértője szerint fontos, hogy hamis reményt ne keltsenek az emberekben az oltással kapcsolatosan. "Jelen pillanatban semmi nem véd meg bennünket a Covid-19-től. Az idősekre, főként, ha elhízottak vagy diabéteszesek, ez a betegség nagyon veszélyes. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy olyan oltásunk lesz, amilyet akartunk" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Saját szövetségese túrja ki az oroszokat az egyik legzsírosabb fegyverbizniszből

Saját szövetségese túrja ki az oroszokat az egyik legzsírosabb fegyverbizniszből

Az ukrajnai háború egyik Moszkva számára kellemetlen következménye az volt, hogy igencsak jelentős szeletet vesztettek el a nemzetközi fegyverkereskedelemből. Ennek több oka is volt: az orosz fegyverek egy része közel sem bizonyult olyan jónak élesben, mint azt a papírforma alapján sejteni lehetett, a nemzetközi szankciók a hadiipar gyártókapacitását és a felvevőpiacot is szűkítették, illetve, a legfontosabb tényező talán az, hogy az orosz gyártókapacitást évekre lefoglalta az orosz haderő utánpótlási szükséglete, ezért számos korábban beígért szerződést nem tudtak teljesíteni. Iránnak is jól jöttek volna a modern orosz légvédelmi rendszerek, vadászgépek, amikor Izrael megtámadta őket júniusban, de az évekkel korábban megkötött szerződések alapján beígért fegyvereknek hűlt helye volt, amikor izraeli vadászgépek lecsaptak a persza országra. Irán most Kína felé fordul, ezzel Moszkva az egyik leghűségesebb kliensét vesztheti el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×