Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Strandolók a sydneyi Bondi tengerparton 2019. február 12-én, amikor a levegő hőmérséklete eléri a 37 Celsius-fokot az ausztrál nagyvárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Joel Carrett

Jóval hosszabb lett a nyár, de nem örülnek neki

Az ausztrál nyarak már kétszer olyan hosszúak, mint a telek a klímaváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés nyomán - derült ki a meteorológiai adatok elemzéséből.

Az Ausztrália Intézet nevű agytröszt által közzétett adatok szerint az ország döntő részén nagyjából egy hónappal lett hosszabb a nyári időszak az elmúlt 20 évben a 20. század közepéhez képest, miközben a téli időszak megrövidült.

"Eredményeink nem előrejelzések egy lehetséges jövőre vonatkozóan. Mindez most történik a jelenben" - mondta Richie Merzian, az intézet egyik munkatársa.

A tavalyi volt Ausztrália legmelegebb és legszárazabb éve a feljegyzések kezdete óta.

Az ország pusztító bozóttűz-szezonon van túl, amely 33 ember és a becslések szerint egymilliárd őshonos állat halálát okozta. A kutatók szerint nem a klímaváltozás volt a bozóttüzek közvetlen oka, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a melegebb és szárazabb éghajlat közrejátszik az ausztráliai tüzek rendszeresebbé és intenzívebbé válásához - olvasható a BBC News honlapján.

Elemzésében az intézet összevetette az ausztrál Meteorológiai Hivatalnak az 1999 és 2018 közötti időszakra vonatkozó adatait az 1950-es évek mutatóival.

Az eredmények szerint az érintett időszakban 31 nappal tartott tovább a nyár, mint az 1950-es és 1960-as években, míg a téli időszak nagyjából 23 nappal csökkent.

Bizonyos területeken, köztük az Új-Dél-Wales állambeli Port Macquarie-ben még drasztikusabb volt a változás: a térségben hét héttel nyúlt hosszabbra a nyár az 1950-es és 1960-as évekhez képest.

A változások nyomán 2014 óta az ausztrál nyarak kétszer olyan hosszúak, mint a telek.

"Az a hőmérséklet, amely az 1950-es években még egy normális három hónapos nyári időszakban volt jellemző, ma már november elejétől, vagy közepétől egészen március közepéig tart" - jegyezte meg Merzian.

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×