Bár a technológián még fejleszteni kell, a folyamathoz szükséges cérium ipari mennyiségű előállítását pedig meg kell oldani, de a jövőben akár gyárkéményekben használható az eljárás a szén-dioxid megkötésére – mondta az InfoRádiónak Török Ákos.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének vezetője kiemelte: szilárd fém használata esetén a szén-dioxid katalizálása következtében koszos lesz a felület, éppen ezért a szobahőmérsékleten folyékony gallium-ötvözetet használnak.

A folyékony galliumba nanométeres cériumot raktak, mely a kiváló redukcióképességével alakítja át a szén-dioxidot szilárd szénné.

Török Ákos elmondta: a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére van egy másik megoldás is, ez pedig a gáz befogása és felszín alatti tárolókba juttatása.

Magyar kísérlet

A szén-dioxidot megkötő építőhabarcs kidolgozásán dolgoznak magyar-ciprusi kutatások. Egy uniós pályázat elnyerésével kaptak lehetőséget – mondta el Török Ákos, a kutatás egyik vezetője. A habarcsba kis méretűre őrölt szemcséket helyeznek, ezzel megszázszorozva a megkötött szén mennyiségét, így egy négyzetméter habarcsfelület közel egy kilogramm szén megkötésére alkalmas.

Jelenleg azon dolgoznak, hogy az őrléstechnikán finomítsanak. Reményeik szerint a találmány kereskedelmi forgalomba is hozható majd a jövőben.

Ráadásul maga a habarcs is környezet barát, mivel előállításával együtt jár a bazalt meddők felszámolása

– emelte ki a BME tanszékvezetője.

Bár a globális szén-dioxid mérlegen nem változtatna jelentősen, mégis jelentős hozzájárulást jelentene a gáz mennyiségének csökkentésére.

„Úgyis kell építkezni, úgyis kell habarcs, akkor miért ne olyat használjunk, ami még a szén-dioxid-mennyiséget is csökkentheti” – fogalmazott Török Ákos.