Bár a technológián még fejleszteni kell, a folyamathoz szükséges cérium ipari mennyiségű előállítását pedig meg kell oldani, de a jövőben akár gyárkéményekben használható az eljárás a szén-dioxid megkötésére – mondta az InfoRádiónak Török Ákos.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének vezetője kiemelte: szilárd fém használata esetén a szén-dioxid katalizálása következtében koszos lesz a felület, éppen ezért a szobahőmérsékleten folyékony gallium-ötvözetet használnak.
A folyékony galliumba nanométeres cériumot raktak, mely a kiváló redukcióképességével alakítja át a szén-dioxidot szilárd szénné.
Török Ákos elmondta: a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére van egy másik megoldás is, ez pedig a gáz befogása és felszín alatti tárolókba juttatása.
Magyar kísérlet
A szén-dioxidot megkötő építőhabarcs kidolgozásán dolgoznak magyar-ciprusi kutatások. Egy uniós pályázat elnyerésével kaptak lehetőséget – mondta el Török Ákos, a kutatás egyik vezetője. A habarcsba kis méretűre őrölt szemcséket helyeznek, ezzel megszázszorozva a megkötött szén mennyiségét, így egy négyzetméter habarcsfelület közel egy kilogramm szén megkötésére alkalmas.
Jelenleg azon dolgoznak, hogy az őrléstechnikán finomítsanak. Reményeik szerint a találmány kereskedelmi forgalomba is hozható majd a jövőben.
Ráadásul maga a habarcs is környezet barát, mivel előállításával együtt jár a bazalt meddők felszámolása
– emelte ki a BME tanszékvezetője.
Bár a globális szén-dioxid mérlegen nem változtatna jelentősen, mégis jelentős hozzájárulást jelentene a gáz mennyiségének csökkentésére.
„Úgyis kell építkezni, úgyis kell habarcs, akkor miért ne olyat használjunk, ami még a szén-dioxid-mennyiséget is csökkentheti” – fogalmazott Török Ákos.