Infostart.hu
eur:
366.39
usd:
326.85
bux:
0
2026. október 23. péntek Gyöngyi
Az Alkotmánybíróság épülete az I. kerületi Donáti utcában 2026. április 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

A lefejezett és megfélemlített Alkotmánybíróság döntött a Fidesz szerint

Az önkény felé vezető további lépések előtt nyitja meg az utat a „lefejezett és megfélemlített” Alkotmánybíróság mai határozata – reagált a Fidesz országgyűlési frakciója arra, hogy az AB elutasította a Fidesz és a KDNP közös, a 16. és a 17. alaptörvény-módosítás megsemmisítésére irányuló beadványait.

Az ellenzéki párt a Tégláról téglára épül az önkény című közleményében azt írta: ha a köztársasági elnököt személyre szabott jogalkotással el lehet távolítani, akkor ma Magyarországon a Tisza-többség bárkivel bármit megtehet.

A Fidesz folytatja az önkénnyel szembeni békés és törvényes ellenállást, és annak minden eszközével élni fog parlamenten belül és kívül – fogalmaztak.

A Fidesz és a KDNP az alaptörvény 16. illetve 17. módosításának egyes passzusait támadta meg utólagos normakontroll-eljárás keretében. Az ellenzéki pártszövetség megsemmisítését kérte annak a passzusnak, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.

Kezdeményezték a parlamenti képviselők választhatóságára vonatkozó időkorlátot bevezető módosítás megsemmisítését is, amely kimondja, hogy nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki már legalább tizenkét évig vagy három cikluson keresztül volt képviselő.

Az ellenzéki pártszövetség megtámadta az alkotmánybírókra vonatkozó alaptörvény-módosítást is, amely visszaállította a bírák hetvenéves felső korhatárát.

Az Alkotmánybíróság már augusztus 14-én bejelentette, hogy visszautasította a Fidesz és a KDNP beadványát, amelyben a párt az alaptörvény 16. módosításának a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos cikkének megsemmisítését kérte.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
A Starlink-vita megmutatta, mennyire törékeny lett a modern hadviselés digitális hátországa

A Starlink-vita megmutatta, mennyire törékeny lett a modern hadviselés digitális hátországa

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász friss írása szerint az Egyesült Államoknak ki kellene vennie Elon Musk kezéből a Starlink feletti kontrollt. A felvetésre nyilván sokan felszisszennek a politika színpadán (is), de a mögötte álló probléma nem Musk személyéről szól. Az ukrajnai háború, Tajvan kommunikációs sérülékenysége és az Európai Unió saját műholdas tervei ugyanarra a kérdésre mutatnak rá. A modern hadviselés egyre nagyobb része olyan magáncégek infrastruktúrájára épül, amelyek békeidőben üzleti szolgáltatók, válsághelyzetben viszont stratégiai döntési pontokká válnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×