INFORÁDIÓ 
2018. december 13. csütörtök
Luca, Otília

méh

mezőgazdaság

biodiverzitás

ensz

klímakonferencia

Látványos eredményt hozott egy új méhmentő módszer

Látványos eredményt hozott egy új méhmentő módszer

Infostart / MTI

Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.

Stefanie Christmann a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyó ENSZ biodiverzitási konferencián fogja bemutatni új, gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit. Ezek arról tanúskodnak, hogy

a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel - fűszerekkel, takarmánynövényekkel - való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem a gazdagítja a biodiverzitást is.

Az ENSZ-konferencián már folyik a vita a méhekre és egyéb beporzókra vonatkozó új irányelvekről, amelyek között szerepel a rovarirtók használatának csökkentése, fokozatos kivezetése. Christmann tanulmánya szerint ezt meg lehet valósítani oly módon, hogy a gazdák ne szenvedjenek anyagi károsodást és terméskiesést.

A változás szükségessége nyilvánvaló: az élelmiszernövények több mint 80 százalékának szüksége van a beporzásra, ám az elmúlt években világszerte jelentős hanyatlásnak indultak a beporzó-populációk.

Németországban is drasztikusan, 75 százalékkal, Puerto Ricóban pedig még nagyobb arányban csökkentek a populációk az elmúlt 25 évben. A kormányok külöböző módon reagáltak erre, az Európai Unió tagállamaiban például betiltották a széles körben használt neonikotinoid hatóanyagú rovarölőket, míg Brazíliában, a világ egyik legnagyobb élelmiszerexportáló államában feloldották a rovarirtók használatát.

Változatos "alternatív" módszerek

Christmann öt éven át tette próbára "alternatív beporzókkal való gazdálkodás" nevű gyakorlatát. Ennek lényege, hogy a termőföldeken minden negyedik művelt sávban virágzó növényeket neveltek. A beporzók megtelepedését pedig segítették például oly módon, hogy a földben fészkelő méheknek öreg fákat helyeztek el, vagy üreget vájtak a földbe. A közelben napraforgót is vetettek, egyfajta szélfogóként.

"Még a legszegényebb országban is meg lehet ezt valósítani. Nem kell hozzá semmilyen felszerelés, technológia, csak a vetőmagokba kell befektetni.

Nagyon könnyű. Akár mobiltelefonon továbbított képekkel is be lehet mutatni, hogyan kell csinálni" - idézte a kutatót a The Guardian brit napilap honlapja.

Látványos eredmények

A tiszta monokulturális földekkel szemben ráadásul ez a gyakorlat meglepő eredményeket hozott a gazdáknak és növelte a térség biodiverzitását.

A termőnövényeket jóval hatékonyabban porozták be a méhek, kevesebb volt a kártevő, és mennyiségben és minőségben is növekedett a termés.

Négy különféle klímájú területen végezték el a próbát, és mindenhol növekedett a gazdák bevétele.

  • A legnagyobb növekedést a félsivatagi területen érték el, ahol a tök terméshozama 561 százalékkal, a padlizsáné 364, a disznóbabé 177 százalékkal, a dinnyéé 56 százalékkal nőtt.
  • A csapadékosabb térségekben a paradicsomtermés megduplázódott, a padlizsán 250 százalékkal nőtt.
  • A hegyvidékeken a cukkinitermés háromszoros lett, a töké megduplázódott.
Nyitókép: Pixabay
A címlapról ajánljuk

Elhunyt Kósa Ferenc

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező...
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018