Az autizmus spektrumzavar (ASD) fejlődési rendellenesség, amely a viselkedésben és a társas kapcsolatokban okoz problémákat. Általában kétéves kor előtt nem diagnosztizálják, gyakran csak sokkal később.

Jelenleg nincs olyan biológiai teszt, amely kimutatná a betegséget, azt viselkedés alapján, többszöri vizsgálattal diagnosztizálják.

A Molecular Autism című szaklapban megjelent tanulmány készítői 38 autista és 31 nem autista gyerek vérében és vizeletében keresték a kémiai különbségeket. A részt vevő gyerek 5-12 évesek voltak.

Az autisták mintáiban - mindenekelőtt a vérplazmájukban - nagyobb arányban találtak olyan fehérjekárosodást, amely a tudósok szerint összefügg a rendellenességgel.

A tesztet a jövőben az autizmus minél korábbi kimutatására használhatják az orvosok, ám a következő lépés egyelőre a kutatás ténymegállapításának a megismétlése más csoportokkal - mondta a BBC-nek Naila Rabbani, a kutatás vezetője, a Warwicki Egyetem munkatársa.

Hozzátette, hogy még fiatalabb gyerekekkel szeretné újra megismételni a teszteket, kétévesekkel, de akár egyévesekkel is, ezután nagyobb létszámú csoportokkal akarja folytatni a kutatást.

Reményei szerint a tesztek segítenek megismerni az autizmust okozó néhány tényezőt is.

Más kutatók azonban óvatosságra intettek. James Cusack, a brit Autistica alapítvány kutatója szerint túl korai új diagnosztikai technikáról beszélni, nem tudni, hogy az új módszerrel megkülönböztethető-e a autizmus, az ADHD nevű figyelemhiányos hiperaktivitás, a szorongás és más hasonló rendellenességek.

"Az autizmus diagnózisára a legjobb módszer még mindig a klinikai beszélgetés és megfigyelés" - tette hozzá.