INFORÁDIÓ 

2018. május 25. péntek
Orbán

Megállíthatatlan az ózonkatasztrófa

Infostart
Az ózonréteg nem épül újra a lakott területek felett – figyelmeztetnek a kutatók, ami meghökkentő hír, hiszen az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb környezetvédelmi eredményének azt tartották, hogy a halogénezett szénhidrogének betiltása után csökkent az ózonlyuk mérete. Az Antarktisz felett ez igaz, de az Egyenlítő környékén, ahol erősebb a napsugárzás, vékonyodik az ózonréteg – írja a Magyar Idők.

A nap ultraibolya sugárzásától óvó ózonréteg nem épül újra a legtöbb lakott terület felett – jelentették be kutatók a minap. A legnagyobb ózonhiányt az Antarktisz felett mérték évtizedekkel ezelőtt, de a halogénezett szénhidrogének használatát betiltó montreali jegyzőkönyvnek köszönhetően újraépült a védőréteg az Antarktisz felett, de a legújabb kutatások szerint a sarkoktól távolodva egyre csökken a mennyisége a sztratoszféra alsóbb rétegeiben.

Azt nem tudni, hogy miért esik az ultraibolya-sugárzástól védő ózon koncentrációja az Egyenlítőhöz közeledve. A sztratoszférában a napsugárzás hatására a levegő oxigénjéből fotokémiai reakcióval három oxigénatomos ózonmolekula keletkezik. Az ózon nagyobb hullámhosszú fény hatására újra elbomlik, természetes körülmények között az ózon keletkezése és bomlása egyensúlyban van. A légkörben lévő ózon a legnagyobb koncentrációban a 15 és 25 kilométeres magasságok között található. Ez a réteg az ózonpajzs vagy ózonréteg.

„Az intenzívebb napsütésű helyeken élőknek nem jó hír az ózon csökkenése, hiszen növeli a bőrrák kialakulásának esélyét” – mondta a Theguardian.com portálnak Joanna Haigh, a londoni Imperial College professzora, a nemzetközi kutatócsoport tagja. Anna Jones atmoszférakutató szerint mielőbb fel kell tárni, hogy miként akadályozható meg a további csökkenés, aminek oka akár a globális felmelegedés is lehet.

Az ózon zöme a trópusok felett keletkezik, és a molekulát a nagy légáramlatok terítik szerteszét. A felmelegedés miatt azonban elképzelhető, hogy a légáramlatok több ózont visznek a pólusokhoz, és kevesebbet hagynak az Egyenlítő közelében. Egy másik elmélet szerint a „nagyon rövid életű anyagok” (VSLS) néven ismert ipari vegyi anyagok gyorsítják az ózon bomlását. Eddig úgy vélték, hogy ezek a vegyületek a sztratoszféra elérése előtt elbomlanak, de elképzelhető, hogy ezt a kérdést újra kell vizsgálni.

Tavaly júliusban tette közzé Ryan Hossaini, a Lancaster Egyetem (Egyesült Királyság) kutatója, hogy a VSLSek csoportjába tartozó diklórmetán – oldószerként a lakk- és műanyagiparban, illetve zsírok, gyanták és gumi oldására használják – mennyisége a korábbi kétszeresére nőtt. Hossaini szerint fontos a most ismertetett közlemény, de szerinte a légkörben olyan kicsi a VSLS-anyagok mennyisége, hogy azok nem magyarázhatják az alsó sztratoszféra alacsony ózonszintjét.

Bármi is okozza, megoldást kell találni a problémára, mert egyre több a fokozódó ultraibolya-sugárzással magyarázható kóros bőrelváltozás.

A címlapról ajánljuk