Régóta ismert, hogy az alvás javítja az emlékezőképességet, ahogy az is, hogy az alvásmegvonás egyik alapvető következménye a memória romlása.
Különösen fontos szerepet játszik ebben a tekintetben egy, a legmélyebb alvásfázisra jellemző agyi ritmus, az úgynevezett lassúhullám-aktivitás, aminek csökkenése közvetlenül gátolja a memória hosszú távú rögzülését.
Annak ellenére azonban, hogy a lassúhullám-aktivitás kiemelkedő szerepe régóta ismert, ma sem tudjuk ennek a pontos működését, ahogy azt sem, mi okozza más hasonló állapotok, mint például az epilepszia megjelenését.
Az MTA TTK Szerves Kémiai Intézet kutatói most egy, a nevét csillagszerű alakjáról kapó sejttípus, az asztrociták szerepét írták le ebben a folyamatban.
Az asztrociták, bár számbelileg agyunk legnépesebb sejttípusát alkotják, szerepüket tekintve sokáig alulértékeltek voltak.
Úgy tartották, hogy feladatuk kizárólag az idegsejtek „életben tartására" korlátozódik.
Az utóbbi egy-két évtized kutatásai alapján azonban nyilvánvalóvá vált, hogy erősen ellenőrzik az idegsejtek működését, jelentős mértékben befolyásolják a sejtek közötti információátadás helyszínének az aktivitását.
Héja László és a Funkcionális Farmakológiai Kutatócsoport munkatársai ezen a vonalon tovább haladva azt feltételezték, hogy az asztrociták nemcsak egyedi szinten, hanem az asztrocita-hálózatok nagyobb léptékben is befolyásolják az idegsejtek hálózati működését, és ezt sikerült is kimutatniuk.
Az MTA KOKI munkatársaival közösen patkányokon igazolták, hogy
az asztrociták lehetnek az idegsejtműködést összehangoló szimfónia karmesterei.
A kutatók reményei szerint e működés felismerése a jövőben hozzájárulhat a kognitív zavarok, demenciák jobb megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is.
