Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária

Robog a Föld felé a nagy tömegű kisbolygó

Az oroszországi Cseljabinszk felett 2013-ban a légkörbe csapódott aszteroidánál majdnem kétszer nagyobb átmérőjű kisbolygó közelít a Föld felé: a 2013 TX68-as jelzésű aszteroida március 5-én lesz a legközelebb a bolygónkhoz, de szabad szemmel nem lehet majd látni.

Hogy pontosan mennyire közelíti majd meg a Földet, abban a csillagászok is bizonytalanok: 17 ezer kilométeres közelségbe is kerülhet, de lehet, hogy 14 millió kilométernyire marad. Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában elmondta, hogy a 17 ezer kilométeres távolság csillagászati értelemben közeli. Mint hozzátette, a Hold pályáján belülre merészkedő égitestekkel való találkozás mindig közelinek számít.

A kutatók 2013-ban fedezték fel a harminc méter átmérőjű, nagy tömegű kisbolygót, amelyről akkor - sajnálatos módon - nagyon kevés megfigyelés született. A szakember szerint emiatt elég bizonytalanok a pályaszámítások: a legvalószínűbb közelítés nagyjából másfélszeres Holdtávolságnak - 500 ezer kilométernek - felel meg, ami biztonságos távolságot jelent. Hozzátette, hogy a 2013 TX68-as jelzésű aszteroida, akárcsak bolygónk, a Nap körül kering és mindig más távolságban száguld el mellettünk.

Mizser Attila szerint ma már nagyon sok kisbolygót ismerünk a Naprendszerben. A katalogizált példányok száma jóval meghaladja az 500 ezret, és emiatt nem lehet mindegyikükre megfelelő gondot fordítani, ráadásul ez technikailag sem lehetséges, hiszen egy apró égitest csak akkor látható, ha viszonylag közel - csillagászati léptékkel néhány tízmillió kilométerre - van a Földtől.

A 2013 TX68-as aszteroida nagyon halvány lesz, amikor március 5-én megközelíti a bolygónkat, ezért szabad szemmel nem lehet majd látni, nagyon komoly felkészültségű amatőr csillagászok azonban esetleg meg tudják örökíteni.

A szakember szerint az aszteroidák megfigyelése - amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és még jó néhány megfigyelőhálózat is végez - egyrészt az égitestek keletkezési idejének feltérképezése, másrészt biztonsági szempontból is fontos. A cél, hogy megmondjuk, mikor van esély valamilyen égitest becsapódására - fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy mindez ma még gyermekcipőben jár.

"A cseljabinszki becsapódás például egyszer csak megtörtént. Vannak égitestek, amelyeket egyelőre nem tudunk előre jelezni, mert annyira kicsik, halványak, hogy észleléstechnikailag nem lehet őket időben, vagy egyáltalán megfigyelni" - magyarázta Mizser Attila.

Három évvel ezelőtt, 2013 februárjában egy nagyjából 17 méter átmérőjű meteor robbant fel Közép-Oroszország felett, 10-15 kilométeres magasságban: a robbanás okozta lökéshullámok következtében betörtek az ablakok, megrongálódtak az épületek és mintegy 1200 ember sérült meg.

Hanganyag: Fehér Anna Magda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Hamász lefegyverzésén múlik a gázai béke, de egy palesztin államnak a közeljövőben alig van realitása

Szakértő: a Hamász lefegyverzésén múlik a gázai béke, de egy palesztin államnak a közeljövőben alig van realitása

Donald Trump amerikai elnök július 30-án történelmi áttörésként jelentette be, hogy a Hamász és a Gázai–övezet valamennyi palesztin fegyveres csoportja beleegyezett a teljes fegyverletételbe. A folyamat azóta alig halad. Bár most úgy tűnik, hogy a Hamász hajlandó megtenni az első lépést, Izrael a belföldi választási kampány miatt húzza az időt.

Már az osztrákok is menekülnek a tűz elől

Tűz ütött ki pénteken egy kelet-ausztriai erdőségben, a közeli településről mintegy százötven embert kimenekítettek, mintegy 100 méternyire a lángoktól - jelentette az ORF.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Amikor Japán jent vesz, veszélyes ügyletet számol fel

Amikor Japán jent vesz, veszélyes ügyletet számol fel

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent hozzá van szokva a jegybankok elleni vakmerő fogadásokhoz. Korábban a Soros Fund Managementnél dolgozott – annál a fedezeti alapnál (hedge fund), amely az 1992-es fontválság idején arról vált híressé, hogy „bedöntötte” a Bank of Englandet. Július végén azonban Bessent az ellenkező irányba fogadott: egy jegybank oldalára állt annak devizája védelmében. Hozzányúlt az Egyesült Államok devizatartalékaihoz, hogy segítse a Bank of Japant (BoJ) a jenvásárlásban, miután a japán deviza 1986 óta először gyengült a dollárral szemben a 163-as szint fölé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×