Karácsony Gergely azt írta, minden felhasznált szimuláció, minden vizsgált forgatókönyv a város minden pontján melegedést jelez. A század közepére évente 1-3,5 hétnyi többlet hőségriadós nappal és 2-4 hétnyi többlet trópusi éjszakával kell számolni. Ez azt jelenti, hogy

a ma még rendkívülinek tekintett hőség rendszeres nyári üzemállapottá válik.

A hőségriadó a jövőben nem eseménykezelés, hanem szezonális üzemeltetési feladat lesz – mutatott rá a főpolgármester.

Kiemelte, a terhelés a városon belül nem egyenletes: a legnagyobb növekedés a pesti oldalon, a legkisebb természetesen a Budai-hegyek térségében jelentkezik, és a város legmelegebb magja a jövőben is a belváros marad.

Erre a várost felkészíteni csak közösen, új szemlélettel lehet – hangsúlyozta, hozzátéve, Budapest ebben az elmúlt években is irányt mutatott. „Tulajdonképpen minden megszerezhető uniós forrást erre költöttünk, csakhogy abból az Orbán-kormány idején kevés jutott. Zöldet, vizet, fenntartható energiát és zöldebb közlekedést fejlesztettünk, a most hazahozott uniós források felhasználásának és a város pénzügyi konszolidációjának egyik legfőbb célja, hogy Budapest nagyobb léptékben folytathassa ezt a munkát” – írta.

A főpolgármester kitért arra is, hogy az éves csapadékösszeg kismértékben növekszik majd: átlagosan 1 százalékkal a 2030–2050, és 3-5 százalékkal a 2050–2070 időtávra. A csapadék várhatóan nyáron csökken, a többi évszakban növekszik majd. A 10 millimétert meghaladó csapadékú napok száma minden szimulációban növekszik. A viharos napok éves száma 3-13 nappal emelkedik. Ez a fasorok és zöldfelületek fenntartásában, valamint a légvezetékes hálózati elemek üzembiztonságában jelent többletterhelést – hívta fel a figyelmet a főpolgármester.

A bejegyzés szerint a Főpolgármesteri Hivatal klímafőosztályának vizsgálata alapján a város túlnyomó részén 3-5 Celsius-fok emelkedés, a külső pesti kerületek egyes – jellemzően újonnan beépült - területein 6 Celsius-fok felett várható.