Succes Masrát tavaly augusztusban ítélték el "gyűlöletkeltő és idegengyűlölő üzenetek terjesztése és gyilkosságban való bűnrészesség" címén, a mandakaói tragédiával kapcsolatban. Mandakaóban 2025 májusában 42 ember halt meg egy közösségek közötti konfliktusban. A politikus tagadta az ellene felhozott vádakat, ügyvédei pedig azt állították, hogy ügyfelüket "megalázták, és gyalázatos módon bántak vele".

Az elnöki hivatal Facebook-oldalán közzétett kegyelmi rendelet értelmében az elítéltek teljes börtönbüntetését elengedték, viszont a rájuk kirótt közjogi, illetve pénzbüntetéseket nem semmisítették meg. Így szabadlábon is büntetett előéletűek maradnak és továbbra sem indulhatnak választáson, illetve nem tölthetnek be közhivatali funkciókat.

A bebörtönzése előtt Succes Masra irányította vezető ellenzéki párt, a Les Transformateurs elnöke, Ndolembai Sadé Njesada azzal köszönte meg az elnöki kegyelmet, hogy azt "a kialakulóban lévő nemzeti egység irányába tett lépésként értékeli"; majd abbéli reményét fejezte ki, hogy

"a közeljövőben tárgyalóasztalhoz ülhetnek a társadalmi béke előmozdítása érdekében".

A legfelső bíróság határozata alapján áprilisban feloszlatott GCAP viszont a szóvivője útján úgy kommentálta a kegyelmi rendeletet, hogy "súlyos demokratikus deficitnek, továbbá gusztustalan lépésnek nevezte a politikai vezetők önkényes letartóztatását, bíróság elé állítását, majd koholt vádak alapján való elítélését, később pedig a kegyelemben való részesítésüket úgy, hogy közben megfosztják őket a polgári és politikai jogaiktól".

A köztársasági elnök mögött álló és a parlamenti többséget adó Hazafias Megmentési Front (MPS) szóvivője azzal üdvözölte az elnöki kegyelmet, hogy "az érintett politikusok és honfitársak visszatérhetnek a családjukhoz".

Idriss Déby Itno csádi elnök 2021-ben történt meggyilkolása után a fia, Mahamat Idriss Déby Itno ragadta meg a hatalmat, és katonai tanács élén kormányozta az országot a 2024 májusában tartott elnökválasztásig, amelyen győzelmet aratott, Succes Masra pedig a második lett. 2024 decemberében parlamenti választást tartottak, amelyen a kormánypárt nagy többséget szerzett.

Azóta a csádi parlament 2025 októberében nagy többséggel elfogadott egy alkotmánymódosítást, amely hétéves, de határozatlan ideig meghosszabbítható elnöki mandátumot vezetett be.