Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Már nem élnek sokkal tovább a brit gazdagok a szegényeknél

Nagy-Britanniában csökkent a leggazdagabbak és a legszegényebbek születéskor várható élettartama közötti különbség egy egészségügyi kutatóközpont frissen ismertetett kimutatásai szerint.

A King's Fund nevű agytröszt jelentéséből kiderült, hogy a lakosság leggazdagabb és legszegényebb tíz százalékának várható élettartama között 2,5 évvel csökkent a különbség 1999 és 2010 között: míg az 1999-2003-as időszakban 6,9 év, addig a 2006 és 2010 közötti években 4,4 év volt a különbség.

A születéskor várható élettartam szerte Nagy-Britanniában emelkedett, a legnagyobb mértékben azonban az ország legszegényebb részein.

"Jó hír, hogy a gazdagok és a szegények várható élethossza közötti különbség csökkent a 2010-ig vizsgált időszakban" - mondta David Buck, az intézet vezető kutatója, aki szerint bár a szegénység és a rossz életkilátások közötti összefüggés köztudott, kiderült, hogy már nem feltétlenül állja meg a helyét, és sok tényező szerepét még nem értik teljesen.

A 2006 és 2010 közötti évekről beszélve azt mondta, általában jelentősen csökkentek az egyenlőtlenségek, csökkent a munkanélküliség és javult a lakhatás, ami nagy valószínűséggel közrejátszott az adatok javulásában.

A központ szerint szerepe lehetett ebben az egészségügyi minisztérium programjainak, amelyeket kifejezetten az alacsonyabb várható élettartamú emberek lakta területekre szabtak, arra bíztatva az ott élőket, hogy figyeljenek jobban oda például a cukorbetegségre és a magas koleszterinszintre.

David Buck a 2010 utáni időszakról szólva azt mondta, még nem tudják, hogy a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság és a politikai elit arra adott válaszai milyen hatással voltak a leggazdagabbak és a legszegényebbek várható élettartama közötti különbségre, de úgy véli, az egyenlőtlenségek csökkentésének gondolata az elmúlt években is jelen volt a kormányzat egészségügyi intézkedéseiben.

A kutatás szerint egyes területek a statisztikai modellnél jobban, míg mások rosszabbul teljesítettek, ami a szakpolitikai intézkedések gyakorlatba való átültetésekor rendelkezésre álló tudás, a történelem és a tapasztalatok tekintetében felmerülő különbségekre vezethető vissza.

Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megszületett a megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) háromoldalú egyeztetésén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak a jövő évi béremelésről. A minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra emelkedik, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékos növekedéssel 396 ezer forintra nő. A nettó bérek az szja-csökkentés miatt ennél nagyobb mértékben emelkedhetnek: a minimálbéresek kézhez kapott fizetése 17,2 százalékkal, a garantált bérminimumot keresőké 13,3 százalékkal lehet magasabb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×