Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány szerzői majdnem kétezer ember genetikai állományát vizsgálták meg. A tanulmányt vezető James Fowler, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) professzora szerint több genetikai hasonlóságot mutatunk az általunk barátnak választott emberekkel, mint ugyanazon populáció számunkra idegen tagjaival.

A kutatók szerint a barátok között negyedfokú unokatestvéri viszonynak megfelelő kapcsolat van, ami a gének nagyjából 1 százalékos egyezését jelenti. "Az egy százalék nem tűnhet soknak egy laikus számára" - mondta a Yale Egyetem professzoraként dolgozó Nicholas Christakis, a tanulmány társszerzője, rámutatva, hogy a genetikus szemével nézve azonban jelentős számról van szó.

A tanulmány szerint a barátok leginkább a szaglással kapcsolatos génekben mutatnak hasonlóságot. A kutatók szerint könnyen lehet, hogy épp a szaglás irányítja a genetikailag hasonló embereket ugyanazokra a helyekre. A kávéillat kedvelői például több időt töltenek kávézókban, ahol megismerkednek egymással és barátság szövődik közöttük - hoztak fel egy példát a kutatók.

Az immunrendszerrel kapcsolatos gének esetében más a helyzet. A különböző betegségekkel szembeni genetikai védelem szempontjából a barátok eltérőbbek egymástól. Ez alátámasztja azt a házastársakra vonatkozó friss megállapítást, amely szerint ha különböző kórokozóknak ellenállni képes emberekkel vagyunk kapcsolatban, akkor csökken a személyek közötti betegségterjedés.

A tanulmány legizgalmasabb felfedezése lehet, hogy a barátok esetében hasonló gének a jelek szerint a többinél gyorsabban fejlődnek. A kutatók szerint ez segíthet magyarázatot adni arra, hogy az emberi evolúció miért gyorsulhatott fel az elmúlt 30 ezer évben, továbbá azt sugallja, hogy a társadalmi környezet maga is evolúciós hajtóerő.