Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Emberek ették meg a pandákat

Kína közkedvelt nemzeti jelképére, a pandára meglehetősen másként, eledelként tekinthetett a prehisztorikus ember - állítják kínai kutatók.

Vej Kuangpiao (Wei Guangbiao) szerint azok az ősemberek, akik a mai Kína délnyugati részén található Csungcsing (Chongqing) városa vidékén éltek, pandákat ettek.

Vej, egy csungcsingi múzeum paleoantropológiai intézetének kutatója elmondta, hogy a kiásott őskövületek közül sok "azt mutatta, hogy az ember egykor összekaszabolta a pandákat".

"A primitív időkben az emberek nem öltek volna meg állatokat úgy, hogy az szükségtelen számukra" - idézte Vejt a Chongqing Morning Post című helyi lap beszámolója. A kutatók ezért vélik úgy, hogy pandák az ember táplálékául szolgáltak.

Ugyanakkor Vej hozzátette, hogy szó sem volt "óriásokról", mert azokban az időkben a pandák mérete jóval kisebb volt a mostaninál, körülbelül a tibeti masztiff méretével egyezett meg. A csungcsingi magas hegyekben már 10 ezer-1 millió évvel ezelőtt is éltek vadon pandák, amelyek aztán többféle irányban hagyták el a területet, például a szomszédos szecsuáni tartomány felé, amelyet ma a pandák szülőhelyének tekintenek. Vej egyébként társszerzője az Óriáspandák eredete című díjnyertes könyvnek.

A kínai kormány nagy összegeket fektet az őshonos állatfaj tanulmányozásába és abba, hogy túlélésüket biztosítsa. A vadon élő pandák száma jelenleg 1600 körül van, kritikusan veszélyeztetett fajnak számít az orvvadászat és az emberi terjeszkedés miatt. Háromszáznál több példány él fogságban, főként a kínai tenyésztési program keretein belül.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×