Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ezt tudja majd Kína új navigációs rendszere

A jelenleg létező navigációs rendszereknél is nagyobb pontosságút épít Kína - jelentette be a tudományos és technológiai minisztérium.

A kínai napisten után Hszihonak (Xihe) elnevezett rendszer használatával kültéri területen 0,1 méteren belüli, beltéri területen 3 méteres távolságok pontos meghatározására lesz lehetőség a jövőben. Ez a jelenleg használt rendszereknél csaknem százszor pontosabb pozicionálást jelent, a GPS például 10 méteres távolságon belül képes meghatározni az objektumok helyét - mondta a Hsziho egyik fejlesztője, akit a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) központi pártlap idéz.

Az új navigációs rendszer az együttes valós idejű precíziós pozicionálás, a CRP néven ismert technológia használatán alapul, amit korábban a navigációs szatellitrendszerek pontosságának növelésénél alkalmaztak. A Hszihe terepen való tesztelése jelenleg is folyik, az első alkalmak rendre sikert hoztak - tájékoztatott a tudományos és technológiai minisztérium.

A hivatal közlése szerint az évtized közepére egy városi pozíciós rendszer kiépítése is szerepel a központi kormány tervei közt, azt elsőként a legnagyobb kínai városokban, így Pekingben és a kelet-kínai Sanghajban alkalmaznák.

Jelenleg négy jelentősebb navigációs rendszer működik a világban, ezek: az Amerikai Egyesült Államok által kifejlesztett GPS, az orosz Glonass, az Európai Unió Galileója és a kínai Beidou.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×