Infostart.hu
eur:
362.12
usd:
313.57
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Mi mentett meg minket a leprától?

A tbc- és leprafertőzés valószínűségét csökkentő génvariáció sokkal gyakoribb az olyan népesség körében, amely hosszú ideje urbánus településeken él - derült ki egy brit kutatásból.

Az ókori városok a rossz higiénés viszonyok és a magas népességsűrűség miatt ideális terepet biztosítottak a kórokozók terjedésének, a járványoknak. A természetes kiválasztódásnak köszönhetően az olyan népesség körében, amely régóta városias településeken élt, az emberek szervezete ellenállóvá válhatott bizonyos betegségekkel szemben. Mindazonáltal erre az immunitásra kínkeservesen lehetett szert tenni, különösen a prehisztorikus időkben - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

A University College London (UCL) és a Royal Holloway (Londoni Egyetem) kutatói, akik tanulmányukat az Evolution című szakfolyóiratban publikálták, 17 különböző népességtől gyűjtöttek DNS-mintát Európában, Ázsiában és Afrikában, hogy ellenőrizzék elméletüket.

A tudósok elemezték a régészeti leleteket és a történeti forrásokat, hogy azonosítsák e régiók legkorábbi településeit. A továbbiakban összevetették az immunitást biztosító génvariáció előfordulási gyakoriságát a települések történetével, és arra a következtetésre jutottak, hogy a kórokozókkal lezajlott korábbi "találkozások" játszottak közre a betegségekkel szembeni ellenálló képesség kifejlődéséhez. A génvariáció idővel elterjedt az adott népesség körében, az utódok megörökölték felmenőiktől.

"A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy e génvariánssal majdnem mindenki rendelkezik a Közel-Kelettől Indiáig terjedő térségben, valamint Európa bizonyos részein, ahol az első városokat évezredekkel ezelőtt alapították" - hangsúlyozta Mark Thomas, a UCL genetika-professzora, hozzátéve, hogy a népesség sűrűsége sok szempontból fontos szerepet játszott az emberi faj alakításában.

Ian Barnes, a Royal Holloway evolúciós biológusa azt emelte ki, hogy a kutatás érzékletesen ábrázolja, miként működik a természetes kiválasztódás. "A kutatás evolúciónk legújabb aspektusát szemlélteti, amikor a városok váltak a kiválasztódás eszközévé. A vizsgálat megmagyarázhatja a betegségekkel szembeni ellenállásban mutatkozó különbségeket, amelyek különböző térségek lakossága között tapasztalunk" - magyarázta.

Címlapról ajánljuk
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

A végső látogatottság határozza meg a Sziget Fesztivál idei veszteségét, amelyet előzetesen 1,5 milliárd forintra kalkulál Gerendai Károly főszervező. Arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az őszi visszatérése óta a vártnál több feladata volt. Mint mondta, egyre kevésbé vonzzák a fesztiválok a legnagyobb sztárokat, így a Szigetnek sem szabad csak rájuk építenie. Azt is elárulta, hogy mennyire volt ráhatása az idei fellépők listájára, a magyar nagyszínpad már egy újítás, és a szolgáltatásokban is sokat léptek előre.

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×