Infostart.hu
eur:
368.69
usd:
328.06
bux:
139919.21
2026. október 1. csütörtök Malvin

Megnyugodhatnak a férfiak: nem halnak ki ötvenezer év múlva

Egy amerikai kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a férfiak Y kromoszómája jobban különbözik a csimpánzétól, mint az emberi örökítő anyag többi része. A kutatók első ízben hasonlították össze a két faj kromoszómáinak "férfispecifikus" részét (MSY).

Jennifer Hughes amerikai genetikus és munkatársainak kétéves vizsgálata meglepő eredménnyel szolgált. A csimpánz és az ember MSY régiójának szisztematikus összehasonlítása kiderítette, hogy a két faj Y kromoszómája a legutóbbi közös ős óta gyorsabb ütemben fejlődött eltérő irányba, mint a genetikai állomány többi része.

A kutatók a Nature című brit tudományos folyóiratban megjelent cikkben kimutatták, hogy a csimpánz és az ember Y kromoszómája mintegy 30 százalékban különbözik egymástól, míg a genetikai állomány többi része csupán két százalékban. Mindez a változás a két faj különvált evolúciójának hatmillió éve során következett be, ami "jelentős különbség viszonylag rövid idő alatt" - írják a kutatók.

"Úgy tűnik, hogy az emberi kromoszómák közül az Y kromoszóma fejlődik a leggyorsabban" - magyarázza David Page szerző, a cambridge-i Whitehead Intézet igazgatója.

Mielőtt azonban a férfiak túlságosan is elbíznák magukat, Jennifer Hughes hangsúlyozza: a nemet meghatározó Y kromoszóma gyors ütemű fejlődése nem jelenti szükségképpen azt, hogy maguk a férfiak fejlettebbek, mint a nők.

A két faj Y kromoszómájának gyors szétválása a szakemberek feltételezése szerint részben az eltérő párzási szokásokkal magyarázható. Csimpánzoknál bevett dolog, hogy egy nőstény gyors egymásutánban több hímmel is párosodik. Ezen okból kifolyólag sokkal erősebb a spermiumok közti versengés, mint az embernél, ami könnyedén okozhatta a csimpánzok MSY-régiójának degenerációját.

Az Y kromoszóma gyors fejlődésének egy másik oka a kutatók szerint az lehet, hogy ez a kromoszóma egyedül és nem párban áll, ellentétben az X és másik 43 kromoszómával. Ennek következtében a mutációk közvetlenebbül érintik, mint a páros kromoszómákat.

Az új eredmények azért is nagy horderejűek, mert nemrég megállapították, hogy az emlősök örökítő anyagának "férfidarabja" az utóbbi mintegy 300 millió év folyamán méretének egyharmadára csökkent, egy kutatócsoport pedig néhány évvel ezelőtt azt jósolta, hogy a több mint 1000 gént tartalmazó X kromoszómával szemben csupán 78 génből álló Y kromoszóma egyre kisebbé válik, mígnem 50 ezer év múlva teljesen eltűnik, a férfiakkal együtt.

Jennifer Hughes és David Page ez utóbbi jóslatot a friss eredmények fényében egyértelműen cáfolta, így megnyugodhatnak a férfiak, és önbecsülésük is helyreállhat kicsit.

Címlapról ajánljuk
Ki mit nézhet meg az ügynökaktákban? – Cseh Gergő Bendegúz levéltár-igazgató az Arénában

Ki mit nézhet meg az ügynökaktákban? – Cseh Gergő Bendegúz levéltár-igazgató az Arénában

November 4. után azoknak is érdemes kikérniük a róluk vagy valamelyik családtagjukról szóló ügynökaktákat, akik ezt korábban már megtették, ugyanis az új törvény bővítette a jogosultak és a megismerhető adatok körét – mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. A megfigyeltek adatait azonban mások továbbra sem kapják meg.

Túl lehet-e tolni az elszámoltatást? – elemzők az Arénában a Tisztítótűzről

Túl lehet-e tolni a Tisza-kormány Tisztítótűz elnevezésű elszámoltatási terveit? Mikor mondható sikeresnek az elszámoltatás? Erre a kérdésre is kereste a választ az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.10.02. péntek, 18:00
Boczán Viktor
a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×