A Karolinska Intézet kutatásának eredménye az első bizonyíték arra, hogy az immunrendszer epigenetikai programozásának - vagyis, hogy egy gén információja hogyan kerül át egyik generációból a másikba a DNS szekvencia megváltozása nélkül - van szerepe a születésben.

A kutatók az Acta Paediatrica című szaklap júliusi számában számolnak majd be a vizsgálatuk eredményéről. Ez részben magyarázatot ad arra, hogy a császármetszéssel született gyerekek között miért magasabb bizonyos immunológiai betegségek - cukorbetegség, asztma és leukémia - kialakulásának veszélye későbbi életkorban.

A kutatók vért vettek 37 újszülött köldökzsinórjából közvetlenül a szülés után, majd három - öt nappal később, és megvizsgálták a DNS kémiai változását a fehér vérsejtben. A tesztből kiderült, hogy a 16, császármetszéssel született baba DNS-metilációs szintje magasabb volt közvetlenül a szülés után, mint a 21 hagyományos úton világra jötté. (A DNS-metiláció egy kémiai folyamat, amelynek során a DNS-hez metilcsoportok kapcsolódnak, amelyek meghatározott mintázatot alkotnak. Amikor a sejtek osztódnak, a metilációs mintázat, azaz a "sejtmemória" továbbadódik, és "megmondja" az új sejtnek, hogy milyen sejttípusba tartozik.)

Három - öt nappal a szülés után azonban a különbség eltűnik, így a kutatók egyelőre nem értik, hogy miért gyakoribb náluk mégis a DNS változása.