A gyárakból, járművekből és tüzekből származó szennyező részecskék visszaverik a légkörbe a napsugárzás jelentős részét, így korlátozzák az üvegházhatás fokozódását.

Az ENSZ környezeti programjának vezetője kijelentette: ez a barna felhő részben elrejti a felmelegedés következményeit. A legsúlyosabban érintett területen a homály következtében negyedével kevesebb napsugárzás éri el a felszínt. Ha a szennyezés teljesen eltűnne, a jelentés szerint akár 2 Celsius-fokkal is nőhet a Föld átlaghőmérséklete.

A szmogfelhő hatásai persze nem csak pozitívak: a jelenséget felelőssé teszik az indiai monszunidőszak rövidüléséért, miközben az áradások fokozódnak Dél-Ázsiában és Kína déli részén.

A szmog jelentős részét alkotó korom lerakódik a gleccsereken is, ami miatt azok több hőt nyelnek el, mintha csak fehér hó és jég alkotná felszínüket. Ennek nyomán gyorsabban szorulnak vissza a jégárak, amelyek több milliárd embert látnak el ivóvízzel a Föld legsűrűbben lakott részén. A Mount Everesten lévő egyik mérőállomáson olyan magas koromkoncentrációt mértek, mint a városi területeken.

A jelentés évi 340 ezerre teszi a légszennyezés miatt bekövetkezett halálesetek számát. A szmog valószínűleg visszaveti a termés mennyiségét is, a gyérebb napfényben ugyanis a növények kevesebb energiát képesek nyerni a fotoszintézis révén. Ez különösen súlyos probléma a dráguló élelmiszerek korában.

A hatásukat évtizedeken át kifejtő üvegházhatású gázokkal szemben azonban ezek a részecskék néhány hét alatt eltűnnének a légkörből, ha megszűnne a kibocsátásuk.