Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Életet menthet, ha két héttel korábban oltják be a babákat

Ha a szokásosnál két héttel korábban adnák be a kisgyerekeknek a szamárköhögés elleni védőoltást, azzal jelentősen csökkenthetnék a megbetegedések számát és évente hét kicsi életét mentenék meg csak az Egyesült Államokban - állítják az orvosok.

Az Egyesült Államokban évente 1236 szamárköhögéses megbetegedést diagnosztizálnak. A betegség 898 esetben olyan súlyos, hogy a kicsiket kórházba kell szállítani, hét gyereknek pedig az életét sem sikerül megmenteni.

Sokat javítana a helyzeten, ha a kicsik a mostaninál két héttel korábban kapnák meg a védőoltást - állítják a Waker Forest University Scool of Medicine és a Vandebilt University kutatói a Pediatrics című szakfolyóirat legfrissebb számában.

Emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi időben nő a szamárköhögéses esetek száma, pedig a védőoltás kimondottan hatékony. Az Egyesült Államokban a vakcinát öt adagban kapják meg a gyerekek: két, négy és hathónapos korukban, amelyet két emlékeztető oltás követ 15-18 hónapos, illetve 4-6 éves kor között.

Lehetséges azonban az első oltást már hathetes korban is beadatni - ennek hatékonyságát vizsgálták a kutatók. Bár mindössze két hetes különbségről van szó - ami elhanyagolhatónak tűnhet -, ez nem így van. Ha ugyanis a kicsik hathetes korukban kapják az első oltást, akkor 25 százalékkal nő a babák védettsége.

S mivel a szamárköhögés különösen a nagyon fiatal babák esetében veszélyes, az első oltás előrehozása országos szinten jelentősen csökkentené a súlyos, adott esetben halálos kimenetelű megbetegedések számát.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×