Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Mesterséges méhben nevelkedhet a lombikban fogant gyermek

Harminc év múlva akár a százéves nők is vállalhatnak gyermeket, ha megvalósul a kutatók elképzelése a mesterséges méhről, amely minimális összegért egy új termékenységi ciklust ad a nőknek.

Mesterséges méh, amely ugyanúgy alkalmas a gyermek kihordására, mint az eredeti, csak éppen akkor is használható, amikor a valódi felett már eljártak az évek - ezen dolgoznak jelenleg a kutatók.

A terméketlen párok 1978 júliusa előtt szinte csak az imában bízhattak, ha gyermekre vágytak. Manapság azonban évente világszerte négymillió pár gazdagodik egy utóddal a mesterséges megtermékenyítés eljárásának köszönhetően.

A tudomány azonban nem állt meg ezen a szinten. Számos alternatíva van arra, hogyan javítható vagy tolható ki idősebb korra a termékenység. A karriert építő nők a fejlett világban egyre gyakrabban veszik igénybe a petesejtfagyasztást, amely lehetővé teszi számukra, hogy 40 éves koruk felett vállalják első gyermeküket. A petesejtet még fiatal korban veszik ki a nő szervezetéből, így az az évek során nem károsodik.

A jövő azonban ennél is messzebbre mutat. A kutatók jelenleg egy olyan eljáráson gondolkodnak, amely szinte az egész élet során lehetővé tenné a gyermekvállalást. Egy, a Nature című lapban publikált cikk szerint a mesterséges méh adhat erre megoldást. A fogantatás létrejötte után gyakran az embrió beágyazódásának elmaradása miatt nem jön létre a terhesség, vagy később lökődik ki a magzat az emberi szervezetből.

Ha tehát a fogantatásra már megszületett a mesterséges eljárás, jöhet a mesterséges környezet, amely nem löki ki magából a magzatot. Az eljárás minden bizonnyal nem is lesz túl drága, így kitalálói szerint a szegényebb országok lakóin is segíthet. A kérdés csak az, hogy a mesterséges eljárásoknak mi szabhat határt.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×